Az ANP holland hírügynökség 99 százalékos feldolgozottság után azt jelentette, hogy a szavazók 61,1 százaléka elutasította a megállapodást, míg 38,9 százaléka támogatta. A szavazásra jogosultak 32,2 százaléka járult az urnák elé, így érvényesnek számít a társulási szerződésről szóló, egyébként nem kötelező jellegű referendum.
A népszavazás nyomán a megállapodás ratifikálását újra kell tárgyalnia a törvényhozásnak, jóllehet az eredménynek a döntéshozókra nézve kötelező hatálya nincs. Mark Rutte holland miniszterelnök szerda este kijelentette, kormánya nem hagyja figyelmen kívül, ha érvényes referendumon győznek a nem szavazatok. Elmondta, ebben az esetben felülvizsgálják az egyezmény ratifikálásáról szóló döntést.

Támadás Európa egysége ellen
Az EU–ukrán társulási egyezményről tartott hollandiai népszavazás szervezőinek valódi célja az volt, hogy támadást intézzenek Európa egysége, az európai értékek kiterjesztése ellen – jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök tegnap. Az elnökkel együtt Tokióban tartózkodó Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter újságírók előtt kiemelte, hogy a népszavazás eredménye nincs hatással a társulási egyezmény gyakorlati alkalmazására, így a szabad kereskedelemre, illetve az ágazati együttműködésre vonatkozó részeinek megvalósítása „nyugodtan halad előre”. Hozzátette, hogy Kijev változatlanul folytatja együttműködését az illetékes brüsszeli szervekkel. A miniszter szerint a népszavazás eredményéből erősen kiérződött a hollandok Európához való viszonya, valamint mutatja, hogy az euroszkeptikusok táborát sikeresen mozgósították.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a referendum eredménye ellenére a társulási egyezmény ideiglenes jelleggel továbbra is hatályos, azt az unió másik huszonhét tagállama már ratifikálta.

Nem kötelező, de mérvadó
Három holland euroszkeptikus szervezetnek sikerült elérnie – több mint 400 ezer támogató aláírás megszerzésével –, hogy referendumot írjanak ki a kérdésről. Még ha a népszavazás nem kötelező érvényű is, szakértők szerint valószínűleg mérvadónak tekintik majd egy olyan országban, ahol az euroszkeptikusok állnak a népszerűségi listák élén. Hollandiában 2017-ben lesznek parlamenti választások.
Elemzők szerint a referendum semmiképpen nem vonhatja maga után a társulási szerződés felbontását, a legrosszabb esetben a holland kormány végrehajtási mentességet (opt out) kérne a megállapodás alól. A társulási megállapodás ellenzőinek győzelme azonban komoly politikai kihívást jelent az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia számára.
Bár az EU és Ukrajna között 2014-ben létrejött társulási szerződés részének számító szabadkereskedelmi megállapodás január 1-jén ideiglenesen életbe lépett, az egyezményt ratifikálnia kell az Európai Unió mind a huszonnyolc tagállamának. A társulási megállapodásnak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok mellett a politikai párbeszéd erősítése is a célja.

Magyar támogatás
Csalódást keltő a hollandiai népszavazás eredménye az ukrán társulási szerződés ügyében, ugyanakkor Magyarország elkötelezett Ukrajna európai közeledése mellett – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Elmondta, hogy a szerdai népszavazással kapcsolatban kérdést intézet Bert Koenders holland külügyminiszterhez, amelyben kifejtette, hogy csalódást keltő döntés született. Kiemelte, hogy a megállapodás ideiglenes alkalmazása januárban elkezdődött. Tehát a holland döntés nem befolyásolja a társulási szerződés alkalmazását, ha az elkövetkező időszakban sikerül megfelelő politikai megoldást találni a helyzetre – mondta. Emellett hangsúlyozta, hogy Ukrajna európai közeledése olyan célkitűzés, amelyet az ukránok a vérükkel fizettek és fizetnek meg ma is. Olyan megoldásra van szükség, amely egyszerre elégíti ki az uniós, a holland és az ukrán érdekeket is. Van ilyen megoldás, de folyamatos és intenzív egyeztetéseket kell folytatni  érdekében.