„A magyar nyelv olyan kincs, amely évszázadok óta élteti nemzetünket. A magyar nyelv hete központi üzenete, hogy felismerjük és átéljük, micsoda érték a nyelvünk, vigyázzunk rá, és adjuk át gyerekeinknek, unokáinknak” – fejtette ki Juhász Judit. Hozzátette: „Szomorú, de az elmúlt huszonöt évben kétmillióval kevesebben beszélik a magyar nyelvet a Kárpát-medencében, mint a mozgalom indulásakor. Amellett, hogy fogyunk, az asszimiláció, a vegyes házasságok, az idegen nyelvek hatása is roncsolja a nyelvet, és mi magunk is azzal, hogy nem tartjuk olyan fontosnak.”
A hétfőn kezdődött, Fél évszázad az anyanyelv szolgálatában című rendezvénysorozat eseményeinek a nyelvújító Kazinczy Ferenc életéhez és munkásságához fűződő zempléni település, Sárospatak és a Széphalomban található Magyar Nyelv Múzeuma ad otthont. A hagyományok szerint minden évben az ország más-más megyéjében tartják a hivatalos megnyitót. 1967-ben két kiváló nyelvművelő, nyelvész, Lőrincze Lajos és Grétsy László ötlete nyomán indult el a magyar nyelv hete rendezvénysorozat. Eleinte csak Budapesten, később már a vidéki városokban szerveztek anyanyelvi programokat, és az ünnepi hét lassan országos, később a határokon átívelő mozgalommá terebélyesedett. Ma már nemcsak tudományos és ismeretterjesztő előadások, hanem versenyek, rendhagyó magyarórák és egyéb kulturális események színesítik az anyanyelvi rendezvények sorát a Kárpát-medencében. A rendezvényen a hazai nyelvtudomány elismert szakemberei szólnak a nyelvhasználat legfontosabb kérdéseiről, a magyar nyelv jelenéről és jövőjéről, a nyelvművelésről, olyan témákról, amelyek az oktatással-neveléssel foglalkozókat nagyon szorosan érintik.