A titkosszolgálatok feletti valódi civil felügyeletet szorgalmazta az RMDSZ az államfővel folytatott megbeszélésen – közölte Kelemen Hunor szövetségi elnök a Cotroceni-palotában tett látogatás után. Klaus Iohannis a nemzetbiztonsági törvények korszerűsítéséről kezdett egyeztetéseket a pártokkal, a magyar érdekképviselet küldöttségét a szociáldemokraták és a liberálisok után fogadta.
Az elnöki hivatalból távozó pártelnökök nyilatkozataiból kiderült: a kormány még a tavaszi ülésszakban a parlament elé terjeszti az új információbiztonsági törvény, a feltöltőkártyás díjcsomagok névtelenségét eltörlő törvény, illetve a terrorelhárítási törvény tervezetét. A parlamenti pártok abban is egyetértettek, hogy középtávon a titkosszolgálatok működését szabályozó, az 1990-es években hozott törvényeket is korszerűsíteni kell, ennek előkészítését egy parlamenti különbizottságra bíznák.
Liviu Dragnea SZDP-elnök azt mondta: pártja részt akar venni annak a három nemzetbiztonsági törvénynek a megalkotásában, amelyen jelenleg a kormány dolgozik. A másik három fontos törvény – a nemzetbiztonság, a katonai személyzet jogállása, illetve a hírszerzésekről szóló jogszabály – kidolgozására munkacsoportot hoznának létre, amelyben „minden párt, minden struktúra és szakintézmény” részt venne. Dragnea szerint minden párt részvételére szükség van a törvények kidolgozásánál, mert azok úgyis a parlament elé kerülnek majd.
A liberálisok ez utóbbi javaslatról kétféleképpen nyilatkoztak. Vasile Blaga nem hiszi, hogy jó lenne részt venni egy ilyen csoportban, hiszen parlamenti szinten létrejön egy munkabizottság, amelybe minden párt két embert delegál. Alina Gorghiu társelnök szerint „a törvénykezést frissíteni kell”, és ezt nem lehet egyetlen parlamenti frakció kezdeményezésére elvégezni. Az NLP-delegáció beleegyezett, hogy a többi párttal együtt részt vegyen abban a bizottságban, amely az új törvénykezést generálja – jelentette ki. Felvetette az állampolgári jogok és a nemzetbiztonsági intézkedések közötti egyensúly fontosságát, és a hírszerző szolgálatok erősebb felügyeletét szorgalmazta, a Román Hírszerző Szolgálatot és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottságok összevonásával.
Hasonló álláspontra helyezkedik az RMDSZ is. Kelemen Hunor szerint a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzése „nagyon formális”, erősíteni kellene. Azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan hírszerzési munkát, titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat végző szolgálatok léteznek a belügyi, védelmi vagy igazságügyi minisztérium alárendeltségében, ahol semmiféle civil ellenőrzés nincs. Példaként a korrupcióellenes ügyészséget, valamint a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóságot említette. Az RMDSZ egyetért azzal, hogy Romániában is a személyi adatok regisztrálásához kössék a feltöltőkártyák árusítását, ha a törvény garantálja az adatvédelmi szabályok betartását. „A mostani vita nem vezethet arra a következtetésre, hogy a biztonság oltárán fel kell áldozni a szabadságjogokat, meg kell találni az egyensúlyt” – összegezett.
Az RMDSZ- küldöttség felhívta az államfő figyelmét, hogy a többség-kisebbség viszonyának rendezését is biztonságpolitikai kérdésnek tekinti. Az RMDSZ bizalmi alapú viszony kialakítását szorgalmazta a társadalmi béke és biztonság érdekében – mutatott rá Kelemen Hunor, kifejezve reményét, hogy Klaus Iohannis az RMDSZ-hez hasonló módon látja ezt a kérdést, hiszen ő is hosszú ideig egy kisebbség képviselője, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke volt.
