A kormányfő minderről az újságírókkal beszélt tegnap. Néhányan bíráltak bizonyos dolgokat, a miniszterelnök azonban azt hangsúlyozta, hogy legalább minimális bizalom szükséges a politikum jóindulata iránt a közigazgatási reform kapcsán.
Mint fogalmazott, „talán szélsőségekig hajszolt naivitás”, de ő úgy hiszi, hogy a rendszert csakis úgy lehet újjáépíteni, ha az ártatlanság vélelméből indulnak ki, abból, hogy tényleg változtatni akarnak. „Mert ha nem akarjuk megváltoztatni a dolgokat, akkor megmondom őszintén, nem egy, tíz szakértői kormány sem tudja megváltoztatni a rendszert. Ez a kormány nem tud átvinni egy jogszabályt sem, ha nem szavazza meg a parlament. Tehát a kormány bármilyen törvényt belevihet a közigazgatási reformcsomagba. Felelősséget is vállalhatunk a parlament előtt, és megbukhat a kormány. Nem ez az én bajom, hanem az, hogy olyan eszközöket kellene találni, amiket alkalmaznának is” – magyarázta.
Hozzátette: korábban már egyeztetett a témában a pártok képviselőivel, és a törvény elfogadásának egy gyors változatát fogják választani. „A leggyorsabb az lenne, ha júniusban gyorsított eljárással tárgyalná a parlament, vagy ha a kormány felelősséget vállalna, hogy az elfogadott jogszabályt mielőbb gyakorlatba ültethessük”.
Cioloş uniós biztosi tapasztalatát is felidézte, mondván, a 28 tagállamnak annyiféle érdeke volt, és ha nem sikerült egyhangú álláspontra jutni, akkor semmit nem lehetett változtatni.
A kormányfő a gyermeknevelési díj megemelésére vonatkozó jogszabályról is nyilatkozott: szerinte a törvény alkalmazását el lehet napolni, ha nem találják meg a szükséges anyagi fedezetet rá a költségvetés kiigazításakor: „Nem fordulunk az alkotmánybírósághoz a gyed emelését célzó jogszabály miatt. (...) El lehet napolni. Minden döntést el lehet napolni, ahogyan minden évben vannak elnapolt jogszabályok.” Emlékeztetett arra is, hogy az idei évi állami költségvetést egy adott hiánycéllal elfogadta a parlament is, a kormány pedig nem fogja túllépni a keretet.