A legborúlátóbb kormányzati várakozásokhoz képest is súlyosabb vereséget szenvedett a több mint egy évtizede hatalmon lévő brit Munkáspárt az angliai és walesi helyhatósági választásokon, ami azt mutatja, hogy a brit baloldal vezető ereje a harmadik helyre csúszott vissza a három legnagyobb párt sorrendjében, kulcsfontosságú tanácsokat vesztett el, az ellenzéki konzervatívok pedig igen jelentős mértékben előretörtek.
A részleges választáson 137 angol és 22 walesi helyhatóság 4023 képviselői mandátumát újították meg. A londoni voksolás eredménye — benne a polgármester-választásé — lapzártáig nem érkezett meg. Az már azonban egyértelművé vált, hogy az 1997 óta kormányzó Labour a 60-as évek vége óta nem tapasztalt súlyos vereséget szenvedett: országos szinten 297 tanácstagot veszített a korábbi 2500-ból, jóllehet a pártstratégák a választások előtt azon a véleményen voltak, hogy már kétszáz körüli helyhatósági mandátumvesztés katasztrofális veszteséget jelentene. A Munkáspárt elvesztette az ellenőrzést olyan korábbi baloldali erősségek tanácsai felett, mint Wolverhampton, Reading vagy Hartlepool. Nem hivatalos becslések szerint a brit baloldal vezető ereje a voksok 24 százalékát kapta, vagyis húsz ponttal lemaradt a konzervatívok várhatóan 44 százalékos szavazataránya mögött. A Munkáspártot valószínűleg az örök harmadik Liberális Demokrata Párt is megelőzte, amelyre a BBC számítása szerint 25 százaléknyian voksoltak. Ha ugyanez a szavazatarány a következő általános parlamenti választásokon is érvényesülne, a konzervatívok hatalmas, az összes többi frakció együttes létszáma feletti 138 fős többséggel vonulhatnának be a brit parlament alsóházába; ez több mint kétszerese lenne a Munkáspárt jelenlegi alsóházi többségének.
A toryk az angol—walesi helyhatósági választásokon mindenképpen legalább negyvenszázalékos, de inkább efölötti eredményre törekedtek, mert ez az a küszöb a brit választási rendszerben, amely felett egy pártot általában alkalmasnak tekintenek a következő általános választások megnyerésére. A fő trófeának számító Londonért a kormányzó Munkáspárt jelöltje, a polgármesteri tisztséget 2000 óta betöltő Ken Livingstone és tory kihívója, Boris Johnson küzdött meg egymással. A Nagy-Londoni Gyűlés, vagyis a városháza huszonöt választott képviselői helyére és a polgármesteri tisztségre leadott voksok összeszámlálása tegnap délelőtt kezdődött, és lapzártáig nem ért véget. A tét óriási: London gazdaságának éves bruttó kibocsátási értéke meghaladja a 200 milliárd fontot, vagyis a brit főváros gazdasága, amely elsősorban a City pénzügyi központjára és a hatalmas szolgáltatási szektorra épül, nagyobb sok közepes európai országénál. Az új polgármester évi 11 milliárd fontos költségvetéssel gazdálkodhat.
