Az utolsó napokban még a fia is meghalt, ezt egy másik áldozatával telefonáltatta meg nekem. Persze most csodálkozom, hogy miképpen is tudtam ezt a sok hazugságot elhinni... Édesanyám 2013 januárjában meghalt. Miután ellenőriztem, hogy Zabolán nem halt meg Szakács József nevű élettársának rokona, a csalót feljelentettem a rendőrségen, egy másik áldozat is ezt tette. Persze a rendőrségen nem oldódott meg semmi, pedig a címét is megadtuk és be is hívták kihallgatásra. 2013 márciusában értesítettek, hogy nem indítanak ellene bűnvádi eljárást, mert „a cselekedet nem összesíti egy bűntény elemeit”. Gondolom, a másik kárvallott is ugyanezt kapta... Azóta eltelt három év. A napokban láttam a nőt az utcánkban, egy gyermeket vitt kézen fogva, gondolom, az unokája. Azon tűnődöm, hogy két külön csaló lenne? De nem hiszem, túlságosan sok a hasonlóság...
NAGY GERGELY LEVENTE, Sepsiszentgyörgy. Megkérdezném a Keleti-Kárpátok Múzeumának igazgatóját, hogy a Váradi József utcai egységüknél, az első román iskolánál milyen szolgáltatást kínálnak, mert a látogatók többször kérezkedtek be hozzám – mint legközelebbi szomszédhoz – a WC-re. Az Iskola másként héten, április 19-én sok kisgyermek állt a kapum előtt, akik mind igénybe akarták venni a fürdőszobámat – azt mondták, az iskolamúzeumban nincsen. Megmutattam nekik a melléképületet az iskola udvarán, de azután is kint álltak tanakodva. Miért fizeti a múzeum a gondnokot? Ajánlom a helyzetet a Háromszéken különösen éberen vizsgálódó és szorgalmasan bírságoló ellenőrző szervek figyelmébe...
N. KÁNYÁDI SÁNDOR, Szentivánlaborfalva. Aki szokta követni az MTV Hazajárók műsorát, az láthatta, hogy a kis létszámú csapatnak mekkora élmény a Kárpát-medence bebarangolása. Bemutatják a hegyeket-völgyeket, természeti szépségeket, városokat-falvakat, értékeket, embereket, növény- és állatvilágot, szebbnél szebb és jobbnál jobb érzéseket keltve a nézőkben. De nekünk is van két hazajárónk, két elszánt kerékpárosunk, akik csupán a kies Erdély területén az utóbbi hat évben 35 ezer kilométert tekertek, meredek hágókon és eldugott, rázós utakon is. Molnár Sándor 79 éves volt árapataki tanító és tanítványa, a 66 éves Székely István sok szép tájat bejárt már, de elmondásuk szerint Erdőfülén fogadták őket a legjobban. Legrosszabbul pedig Gyulafehérváron, ahol egy középiskola bentlakásában kértek és kaptak szállást, és miután kicsomagoltak, kiléptek a városba egy kis esti sétára. Közben a kapus kicserélődött, és mikor nyugovóra tértek volna, kitette a magyarul beszélő túrázókat az éjszakába... Erdély e két szerelmese évente négy-öt buszos kirándulást is szervez, jómagam a 2015-ös Úz-völgyi megemlékezésen találkoztam velük. Példájuk ragadós, ma már egyre többen pattannak nyeregbe, és indulnak országot látni. Kívánjuk, hogy még ők is sokáig karikázhassanak, hiszen beszámolóikkal mindannyiunkat gazdagítanak.