A rendelkezés új lehetőségeket nyithat a kisgazdák számára. Az országban 700 ezer kisgazda dolgozik egy és öt hektár közötti birtokon, az új agrárkamarák a termés eladásában, értékesítésében segíthetnek – véli Stroescu. „Ha valamit tenni akarunk az ország mezőgazdaságáért, azt az agrárkamarákon és befektetési alapokon keresztül tehetjük, ellenkező esetben elfelejthetjük a fejlődést. Az agrárkamarák feladata lenne a tájékoztatás is, amely segítségével a kisgazdák a hatékony gazdálkodás módszereit sajátíthatják el” – hangoztatta az elnök.
Az agrárkamarák létesítésének törvénytervezetét kedvezően véleményezte a szenátus pénzügyi,  költségvetési, valamint agrárbizottsága is, az alsóház mezőgazdasági bizottsága is rábólintott. Az agrárkamarák finanszírozását működésük első négy évében az államkasszából biztosítanák, később a gazdáknak maguknak kellene fenntartaniuk a szervezetet.
A tervezet szerint a jelenleg a megyei tanácsok fennhatósága alatt működő agrárkamarák visszaalakulnak mezőgazdasági szaktanácsadói hivatallá, és átkerülnek a megyei mezőgazdasági igazgatóság  – közvetve az agrártárca – fenntartásába. Ez a lépés tulajdonképpen újabb központosítást jelent – értékelte érdeklődésünkre Kozma Béla, a Kovászna Megyei Agrárkamara vezetője –, sok megoldandó kérdést eredményez. A mezőgazdasági minisztériumot bármikor átszervezhetik, ember nélkül maradhat a hivatal. Répát számolni sem kellene odatenni azokat a szakembereket, akik jelenleg országosan elismert mezőgazdasági kurzusokat vezetnek. Vagy: mi történik a kamarák jelenlegi vagyonával? A terv szerint ezt átadnák az újonnan létesülő kamaráknak, amivel nem mindenütt értenek egyet – taglalta Kozma. A kamaravezető azt is elmondta, az új kamarák a gazdák bevonásával, szavazatával létesülnének, de az alapítást, a választásokat a szaktanácsadói hivatal irányítaná.
„Úgy tűnik, van akarat, hogy visszaállítsák a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóságokat – mondta el érdeklődésünkre Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. – Újból a hivatal fenntartásába kerülne az agrárfelügyelőség, a szaktanácsadás, a talajminőség-ellenőrző hivatal, az agronómusok háza is. A klasszikus felállásban a vezérigazgatósághoz tartozott az állat-egészségügyi igazgatóság, a szaporodásbiológiai és a magvizsgáló hivatal is – ezek továbbra sem kerülnek vissza a keretbe, ahonnan ugyancsak kimarad az uniós akkreditációval működő két kifizetési ügynökség (az AFIR és az APIA).”
Ha egy vezérigazgatóság fenntartásába tartoznak az agráradminisztráció hivatalai, gyakorlatilag egy ernyő alá kerülnek az állami pénzből finanszírozott intézmények, ugyanakkor könnyebb lesz a rálátás összességben a működést érintő kérdésekre – húzta alá az összevonás szükségességét Könczei.