Újból nekiugrottak – lehet, negyedszer vagy ötödször – a magán-agrárkamarák létesítésének, amelyeknek szakmai ügyekben kellene képviselniük a gazdák érdekeit. A korábbi kezdeményezések kudarcba fulladtak, mert nem tisztázták, milyen alapból finanszírozzák a gazdák alapította új intézményeket.
Az ország néhány megyéjében pár évvel ezelőtt választásokat is lebonyolítottak, de a kamarák beindítását célzó cécó mindig eredménytelen maradt, csak nyirbálták a gazdák bizalmát a még meg sem született intézménnyel szemben. Kovászna megyében választásra ugyan nem került sor, de a háttérben már felmérték, kiknek kell a választási listákra kerülniük, kik lehetnek majd az intézmény vezetői.
Magán-agrárkamaráról beszélnek, amelyet egy időre állami pénzből próbálnak fenntartani. Ismerve az országban lévő állapotokat, ki merne esküdni arra, hogy a privát agrárkamarák valóban önállóak lesznek?! Kizárt, hogy az érdekek, az adminisztráció, de főleg a politikum bele ne szóljon működésükbe – sőt, már megalakulásukba is. Hiszen nem mindegy, ki áll egy hasonló kaliberű, beláthatóan több százezer gazdát tömörítő szervezet élén…
De ne legyünk borúlátóak, figyeljünk az örömhírre. Ha valóban életbe lép a törvény, s pénzt is különítenek el a kamarák működésére, elindulhat egy folyamat. Előbb vagy utóbb a gazdák dönthetnek majd az őket érintő legégetőbb kérdésekben (a kamarákon belül). Előbb vagy utóbb a választások is valóban demokratikussá válnak, nem az érdek, az utasítások mentén dől el, kik vezetik a kamarákat, amelyek végül valóban a gazdák érdekeit szolgálhatják majd.