Kézdivásárhelyen járt a brit nagykövet

2016. április 29., péntek, Közélet

Szerda este érkezett Bákóból, és a kézdivásárhelyi Vörös Panzióban töltötte az éjszakát őexcellenciája Paul Brummell, az Egyesült Királyság bukaresti nagykövete. Tegnap reggel a nagykövet a városházán Bokor Tibor polgármesterrel folytatott egyórás beszélgetést, majd Csíkszeredába utazott.
 

  • Bokor Tibor és Paul Brummell. Tofán Levente felvétele
    Bokor Tibor és Paul Brummell. Tofán Levente felvétele

 

Bokor Tibor a nagykövettel folytatott tárgyalásról sajtótájékoztatón számolt be. Elmondta: elsősorban a magyar közösséget érintő problémákról tárgyaltak, főleg arról, hogy ez miként vetítődik le Kézdivásárhelyre, emellett gazdasági kérdések is terítékre kerültek. Az egyik téma a decentralizáció, illetve az autonómia volt, amelynek kapcsán a nagykövet rákérdezett, hogy mit is akar a magyarság az autonómiával.
Az újságíróknak Bokor Tibor  elmondta: arról számolt be a nagykövetnek, hogy Romániában miként hozzák a döntéseket. „Azt akarjuk, hogy a döntéseket minél közelebb hozzák az emberekhez, továbbá a fejlesztések a helyi közösségektől és ne a fővárostól, a mindenkori kormánytól függjenek.” Az oktatás kapcsán az elöljáró elsősorban a felsőfokú anyanyelvi oktatásra összpontosított, kiemelve: nem létezik magyar nyelvű állami egyetem, amely műszaki szakembereket képezne, ugyanakkor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem sorsa is napirendre került. Bokor azt sem rejtette véka alá, folyamatos harc zajlik a polgármesteri hivatalok és a kormányhivatal között a szimbólumok használata miatt, hiszen míg más moldvai vagy olténiai városnak vagy községnek lehet saját jelképe, szabadon használhatja saját zászlaját – Székelyföldön a székelység jelképei folyamatos támadásoknak, pereskedéseknek vannak kitéve. A találkozón a terrorváddal őrizetbe vett fiatalok ügye is terítékre került. A nagy érdeklődést tanúsító nagykövetet Bokor Tibor arról tájékoztatta, hogy Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt immár 150, illetve 120 napja vizsgálati fogságban tartják Bukarestben, de ügyük azóta sem került a törvényszék elé.
Az elöljáró átadott a nagykövetnek egy iratcsomót a két ipari parkról, arra kérve őt, hogy próbáljon brit vállalkozókat irányítani vidékünkre.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1529
szavazógép
2016-04-29: Közélet - :

Mire költi az RMDSZ az erdélyi magyarság pénzét?

2009 óta az RMDSZ a magyar közösségnek járó támogatás kezelőjeként összesen több mint 28 millió eurónyi költségvetési támogatást kapott a román kormánytól. Ennek az összegnek egy kisebb részét (20–25 százalékát) nyilvános pályázatokon osztják szét különféle közösségi programokra, könyvkiadásra és médiaorgánumok támogatására. A többi pénz sorsa nem volt ismert eddig – mindez az Átlátszó Erdély oknyomozó portálon jelent meg tegnap, a Sipos Zoltán által jegyzett tényfeltáró riport első részében elsősorban az adatokhoz való hozzáférés nehézségeit, a finanszírozás jogi hátterét és az elszámoltatás körülményeit ismerhetjük meg. Az alábbiakban az első rész néhány fontosnak ítélt passzusát idézzük.
2016-04-29: Máról holnapra - Mózes László:

Nekünk jár, nekik jut

Jókora követ dobott az erdélyi állóvízbe az Átlátszó Erdély nevű blog: tegnap elkezdte közzétenni, hogy 2009 óta mire és miként költi az RMDSZ a román kormánytól kapott költségvetési támogatást. Alapos tényfeltárás után Sipos Zoltán újságíró sorozatot indít erről a vitatott kérdésről, olyan adatok közzétételét ígéri, amelyről eddig az átlagos erdélyi magyar ember jóformán semmit nem tudott.