Az elmúlt héten sajtótájékoztatón mutatták be Kovászna megye integrált öntözési tervét. Az eseményre a megyeházán került sor az elkészítésben részt vevő hivatalok képviselői, illetve több érintett gazda jelenlétében.
Tamás Sándor megyeitanács-elnök méltatta elsőként az eredményt. Hangsúlyozta, a megye öntözési tervét a szakminisztérium is jóváhagyta. Az elképzelést ifj. Orbán Miklós, az AgroSic vezetője mutatta be. Ez az egyesület legfontosabb megvalósítása eddig, mely országos szinten is egyedi – hangoztatta. 1240 hektárnyi mezőgazdasági terület engedélyezett öntözését teszi lehetővé, 33 gazda használhat hivatalosan öntözésre felszíni vizeket. A terv elkészítése csapatmunka eredménye, a siker öt intézmény és egy tervező munkáját dicséri. Az AgroSic feladata volt a kapcsolattartás a tervet készítők és a farmerek között, ugyanakkor vállalta az előfinanszírozást is.
A terv műszaki részleteit Bartos Károly vetített képes előadásban mutatta be. Kétévnyi munka eredménye, mely a következő 20–30 évben jelentős hatással lesz a megye mezőgazdaságára – mondta. Másfél évet vett fel csupán az adatgyűjtés, a gazdák öntözési felszereléseinek, a használható vízforrásoknak a felleltározása. A terv 116 parcella öntözését teszi lehetővé, 46 vízforrásból 69 szivattyúzási pontot határoztak meg. Gigantikus mennyiségű, évi 1,6 millió köbméter víz juthat így a kultúrákra. De ez még mindig kevés a megye teljes szükségletéhez képest – jelentette ki. Főként felső- és alsó-háromszéki települések gazdái az érintettek, Orbaiszékről csupán Barátos körzetében volt igény az engedélyezésre, Erdővidéken pedig nem éltek a lehetőséggel. A terv nemcsak az engedélyezést foglalja magában, öntözési programot is előír, ennek köszönhetően egy-egy vízfolyás mentén meghatározott időszakban fognak öntözni a gazdák, így elkerülhető, hogy túlterheljék a vízforrásokat – magyarázta. Általában a kisebb patakokból több gazda öntöz, mint az Oltból vagy Feketeügyből, ezért szükség lenne egy megyei öntözőrendszerre. Ennek megépítése összefogást feltételez, hosszabb távon kivitelezhető, s mindenkinek hasznos befektetés lenne – mutatott rá.
Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta, a 2012-es szárazság után megszaporodtak a mobil öntözőrendszerek, de ezek egyenkénti engedélyezése sokba került volna, így eddig törvénytelenül működtek. A közös engedélyeztetés sokat csökkentett a kiadásokon – értékelte. A munkát több intézmény mellett a megyei vízügy is felkarolta. A továbbiakban viszont 2–3, Besenyői-tó nagyságú víztározóra lenne szükség, hogy az öntözés a teljes megyében lehetséges legyen – tette hozzá.
Dr. Ioan Ilas mérnök, a vízügy igazgatója kihangsúlyozta: az integrált öntözési terv nemcsak törvényes keretek közé helyezte a locsolást, de hidrológiai szempontból is megfelelő rendszer született. A jövőt illetően elmondta, a kisebb vízgyűjtők, öntözőpontok jelenthetik a megoldást. Az éghajlat változása mindenképp szükségessé teszi a vízkészletek felhalmozását – hangsúlyozta.
A jelen lévő gazdák egyhangúan értékelték: nagy előrelépés, hogy végre engedéllyel öntözhetnek. Bajcsi Ákos kiemelte, az öntözés nagy előnyöket hoz a gazdáknak, több, jobb minőségű termést takaríthatnak be, így bevételük is gyarapodhat. Mucsi Mihály szerint lényegében a gazdák igényén alapul a projekt. A víz elengedhetetlen, főként a burgonya esetében – részletezte. A Feketeügy felső folyásán, Nyujtód környékén lehetne nagyobb víztározót építeni, akár EU-s pénzek felhasználásával is – adta az ötletet. Romulus Oprea úgy értékelte, az első lépés megtörtént, de tovább kell segíteni, főként azokat a gazdákat, akik adóznak a termelés után.
Tamás Sándor a munkát felvállaló AgroSic Közösségek Közötti Társulás tevékenységére is kitért. A szervezetet 2013-ban alapították, pillanatnyilag a megyei tanács mellett tíz község a tagja. Százezer eurós évi költségvetésből gazdálkodhat, a pénz a tagok hozzájárulásából áll össze. Eddig hatvan projektet bonyolítottak le. 38 eseményt szerveztek 4000 résztvevővel. 22 beruházást végeztek, többek között mezőgazdasági területek digitalizálását, gépvásárlást, istállóépítést támogattak, részt vettek szövetkezetek alapításában.