Kudich Zsolt magyar fotóművész Nagy kócsagok ébredése című képe is látható a szerdán nyílt 51. Wildlife Photographer of the Year – Az év természetfotósa kiállításon a budapesti Természettudományi Múzeumban.
A londoni Természettudományi Múzeumtól kölcsönzött, május 4. és augusztus 1. között látható világhírű kiállítás száz fotója az állatok viselkedésének izgalmas pillanataitól a tájképekig el szól a természet szépségeiről. Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese elmondta, hogy a versenyt és a hozzá kapcsolódó kiállítást 1965 óta rendezi meg a londoni Természettudományi Múzeum. Az első évben még csak 361 munkát neveztek, 2015-ben azonban már 96 országból több mint 42 ezer fotót küldtek be a pályázók. Kudich Zsolt Nagy kócsagok ébredése című képe a Föld sokszínűsége szekció Madarak kategóriájában került a világ legjobb hat madárfotója közé. A nemzetközi kiállítást több millió ember láthatja Föld hat kontinensén, Közép-Európában azonban csak a Magyar Természettudományi Múzeumban mutatják be. Az év természetfotósa 2015-ben a kanadai Don Gutoski, az év ifjú természetfotósa a cseh Ondrej Pelánek lett.
A természet tervrajzai szekcióban felvonultatott képekkel a természet szépségét mutatják be a fotósok, a flamingócsapatok forgatagán át a törékeny jégkristályokig, de meg lehet figyelni a földi állat- és növényvilág fajgazdagságát is. A Föld sokszínűsége szekció képei egy adott élőhely sérülékenységéről, egy-egy faj meghökkentő vonásairól vagy sajátos viselkedéséről mesélnek, a Föld élőhelyei szekcióban pedig a bolygó legelhagyatottabb helyeit, például a homoksivatagokat, a jégmezőket tárják a nézők elé. A természetfotós sajtóesszék történeteket mesélnek el egyetlen képben vagy képsorozatban, ebben a szekcióban Audun Rikardsen és Connor Stefanison fotósok munkáit láthatja a közönség. A művészek tavaly olyan érzékeny és sarkalatos témák leleplezésére vállalkoztak, mint az orvvadászat, csempészet, túlhalászás vagy a fogságban tartott állatok kérdése.
Kudich Zsolt feleségével, a szintén fotós Zsirmon Rékával együtt Gemencre tartott vadakat fotózni, de azok az árvíz miatt elmenekültek onnan, így bukkantak rá szinte véletlenül a kócsagokra – idézte fel az MTI-nek. Elmondta, hogy Magyarországon az első fizetett természetvédő egy kócsagőr volt, akit azért alkalmaztak a múlt század elején a Kis-Balatonnál, mert 1920-ban országosan a nagy kócsagok száma csupán 21 pár volt. Az őrnek köszönhetően nem pusztult ki a költőállomány, így ma az egyedek száma 3000–5000 pár közé tehető. „Ez a történet is azt szimbolizálja, hogy igenis érdemes a természetvédelemmel foglalkozni” – emelte ki.