De tartalmaznak úgynevezett fitokemikáliákat is, olyan természetes vegyületeket, amelyek megelőzik az érbetegségeket, visszaszorítják a szívbetegségeket okozó gyulladásokat. Mindezek – vitaminok, ásványi anyagok és fitokemikáliák – együttesen elősegítik a sejtek természetes méregtelenítését, a DNS-t károsító szabad gyökök semlegesítését. De azoknak is előnyös zöld leveleseket fogyasztani, akik az alakjukra óhajtanak vigyázni, hiszen magas rosttartalmuk felgyorsítja az anyagcserét.  Valamikor, amikor vidékünkön nem léteztek üvegházak, fóliasátrak meg pláne, s a kertekből még alig ment el a hó, az év első zöld leveleseit a természet adta: zsenge csalánt, szentgyörgyi salátát, sóskát. Érdekes, nem emlékszem, hogy gyermekkoromban hallottam volna a medvehagymáról, pedig környékünkön sok helyen terem, de ezek szerint nem volt szokás mifelénk a fogyasztása.
A csalánt
kora tavasszal szedték, a spenóthoz hasonlóan főzelék vagy az öntött saláta receptje szerint leves készült belőle. Saját emlékeim nincsenek róla, a családunkban nem használták, mi csak hajat öblítettünk a megfőzött csalán levével, ami hajhullás ellen jó. A – például főzeléknek elkészített – csalán kihűtött főzővize szobanövények öntözésére is alkalmas.
Recept: Készíthetünk csalános spagettit: a megfőzött, aprított csalánhoz kevés rántást adunk, majd folytonos kevergetés mellett óvatosan hozzáadunk 1,5–2 deci tejszínt, besűrítjük, majd sóval, fokhagymával ízesítjük, végül a kifőzött spagettihez adjuk. Tálaláskor megszórjuk reszelt sajttal.

Bár a medvehagyma
szezonja már lejárt, bizonyosan sokan tették el, például fagyasztva, így egész évben felhasználható. A spárgavirágúak rendjébe, az amarilliszfélék családjába tartozó növény nagyon sokféleképpen hasznosítható. Én legjobban nyersen, vajas kenyéren szeretem, de adagolható salátába és felhasználható sokféle főtt étel készítésére is. Például a fenti recept is elkészíthető medvehagymával, de keverhetjük a túrógombóc vagy a nokedli tésztájába, krumplipüréhez, elkészíthetjük főzeléknek, krémlevesnek, sütöttem már muffint és bodagot (cigánykenyér) is belőle. Máramarosban, egy borsai panzióban mennyei csorbát ettünk, tejfölösen készítve, puliszkával tálalva. Egyszóval ez alkalommal is csak a képzelet szab határt felhasználásának. Vérnyomás- és vérzsírcsökkentő hatása van, magas C-vitamin tartalma növeli a szervezet ellenálló képességét. Külsőleg óvatosan  alkalmazhatjuk (érzékeny bőrűeken kiütést okozhat) borogatásként gombás fertőzés kezelésére.

A sóska
(mezei sóska, réti sóska, kerti sóska) a keserűfűfélék családjába tartozó lágyszárú levélzöldség, egész Európában őshonos, szinte mindenütt megtalálható. Sok ásványi sót, meszet, oxálsavat, folsavat, C-vitamint tartalmaz, magas gyümölcssav tartalmának köszönhetően frissítő hatású. Ezenkívül vizelethajtó, nyálkaoldó hatású, növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállását. A népi gyógyászatban vértisztítóként használják. Főzeléknek, levesnek, salátának is elkészíthető, aprítva a savanyú leveseknek pikáns ízt kölcsönöz. A tisztított levelek éppen úgy fagyaszthatóak, mint a medvehagyma vagy a spenót. Mindezek mellett mértékletes fogyasztása ajánlott, mert oxálsavtartalma némelyeknek árthat, vese- vagy epebántalmakat okozhat.
Recept: krémleveshez a tisztított leveleket péppé pároljuk, megszórjuk evőkanálnyi liszttel, felöntjük vízzel, hozzáadunk egy kis pohár tejfölt, majd turmixoljuk, sózzuk, ízlés szerint cukrot adunk hozzá, majd visszatesszük a tűzre és felforraljuk. Pirított kenyérkockával, levesgyönggyel tálaljuk, de adhatunk hozzá puliszkát is. Azonos módon készíthetjük a mártást, természetesen ez esetben nem öntjük fel vízzel. Nagyon finom sült halhoz, de például főtt tojáshoz is.

A spenót
a disznóparajfélék családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény, amely Ázsiában (Perzsiában) őshonos, arab (mór) közvetítéssel került Európába. Magas a vitamintartalma (pl. folsav), de a közhiedelemmel ellentétben nem tartalmaz sok vasat, s azt is nehezen felszívódó formában (a téves információ Gustav von Bunge svájci fiziológustól származik, aki először vizsgálta a spenót vastartalmát, s közleményében véletlenül rossz helyre tette ki a tizedesvesszőt), de magas a kálium-, kalcium-, magnéziumtartalma. Hasznos a csontritkulás, a vastagbélrák, ízületi gyulladások megelőzésére. Magas oxalát- és nitráttartalma miatt azonban nem jó túl sűrűn fogyasztani. Tizenháromféle flavonidot tartalmaz.
Recept: spenótos tekercs hozzávalói: a tésztához 60 dkg liszt, 5 dkg élesztő, 5 dl tej, 1 evőkanál (ek) cukor, 2 dl étolaj, 1 ek só. A töltelékhez: 40 dkg spenót (megtisztítva), 25 dkg mascarpone, só, bors, 1 ek vaj, 5 dkg reszelt sajt, 2–3 gerezd fokhagyma. Az élesztőt felfuttatjuk a cukros tejben, majd a lisztkeverékhez adjuk, az étolajjal meglocsoljuk, alaposan összegyúrjuk. Meleg helyen duplájára kelesztjük. A megfőtt spenótot a szokásos módon aprítjuk, hozzáadjuk a krémsajtot, sóval, borssal ízesítjük, hozzáadjuk az előzőleg vajon megfuttatott zúzott fokhagymát (ha túl sok levet enged a spenót, nagy részét leöntjük). A megkelt tésztát lisztezett deszkán kinyújtjuk, rákenjük a tölteléket, feltekerjük, majd ujjnyi vastag szeleteket vágunk belőle. Ezeket sütőpapírral kibélelt tepsire rakjuk sorban, a tekercsek tetejét megszórjuk reszelt sajttal és szezámmaggal. Langyos sütőbe tesszük, tíz perc múlva 180 fokra visszük a sütő hőmérsékletét, kb. 30 percig sütjük, amíg a sajt és a szezámmag megpirul.
Egyebek
Zöld leveles zöldségekhez tartozik még a saláták népes családja: a klasszikus fejes saláták meg az egzotikusabbak, a rukola, tépősaláta, endívia, cikória, jégsaláta, valamint a mángold, amely például Németországban nagyon népszerű, nálunk nem ismert (a spenót közeli rokona), a rebarbara (a sóska rokona), amelynek a levélnyelét használjuk, a levelét nem ajánlják fogyasztásra antrakinontartalma miatt. Egyszóval, most az ideje, hogy a piacon válogassunk a zöld halmok között.