– A köztudatban Tanulók Házaként ismert intézmény átszervezésen esett át. Mi a hivatalos neve az egykori Pionírháznak, és miben változott  szerepköre?
– A sepsiszentgyörgyi intézményt valójában Gyermekek Palotájának hívják, és az alárendeltségében működő négy klubot – a kézdivásárhelyit, bodzafordulóit, barótit és kovásznait nevezik Tanulók Házának. Ezek az intézmények 2011-ig különálló egységek voltak, tehát pénzügyi szempontból a megyeközponti intézményhez tartoztak, mindenhol külön vezetőség működött, de a már említett átszervezés következtében ma már csak klubként tevékenykednek, egy-egy koordinátor vezetése alatt.
– Hány diákkal működik az intézmény?
– A megyeszékhelyi Gyermekek Palotája 1644 gyerekkel működik, Baróton 432, Kovásznán 600, Bodzafordulón 553, Kézdivásárhelyen 477 gyerek látogatja rendszeresen a foglalkozásokat.
– Milyen tevékenységek zajlanak a klubokban?
– A helyi sajátosságokat és igényeket figyelembe véve alakították és alakítják ki a tevékenységek körét az ottani szakemberek. Kézdivásárhelyen a fúvószene-oktatás és a mazsorettcsoport tevékenysége nagyon népszerű, de figyelemre méltó a repülőmodellezést tanító kollégánk munkája, valamint az elektronika szakkör is. Bodzafordulón a könnyűzene-, a néptánc-, a környezetvédelem, a sí- és az informatikacsoport kedvelt, ez megmutatkozik abban is, hogy számos versenyen vesznek részt. Baróton el­sősorban a modern tánc népszerű, nem kis mértékben a lelkes és szakmailag felkészült tanárnőnek köszönhetően. A másik kedvelt tevékenység itt a bábozás, azonban működik egy informatikakör és fellángolás tapasztalható a néptánccsoport tevékenységében is. A kovásznai klub fő tevékenységei a modern tánc, a kézműves-foglalkozás, és itt működik még a fafaragás-oktatás, amely szintén nagy érdeklődésnek örvend a gyerekek körében.
– A megyeszékhelyi palotában hányféle tevékenység zajlik?
– Jelenleg húsz szakkörbe várjuk az érdeklődő gyermekeket, amelyeket részben teljes állású, részben pedig bedolgozó munkatársak vezetnek.
– Vannak-e tevékenységek, amelyek nagyobb érdeklődésre tartanak számot, mint a többiek? Népszerűségük alapján lehet-e rangsorolni?
– Igen, itt is megvannak az úgynevezett kedvenc vagy nagyon jól menő körök. A rangsor egyrészt az érdeklődés, másrészt pedig a vezető tanár hozzáállása alapján alakult ki, és úgy gondolom, a tanárok viszonyulása jelentős mértékben befolyásolja. Az anyagi juttatások ugyanolyan mértékűek, mint az iskolában, de egyrészt könnyebb, mert nincs kötelező tanterv, amelyet követni kell, másrészt persze nehezebb, mert a gyermekeket nem lehet kötelezni a jelenlétre, csak a minőségi foglalkozás hozhatja meg a kör népszerűségét. Egyik kedvenc a gokartkör, amelyet egy fiatal, lelkes tanár vezet, aztán ott vannak a kézműves-tevékenységek, a modern tánc – ahonnan a gyermekek már több eredményesen zárt versenyen vettek részt –, a sízés, az úszás, amely nemrégiben indult el szintén egy fiatal kollégánk vezetésével, az elektronika, a modellezés. A turizmuskör is kedvelt, és nem utolsósorban a zenei foglalkozás is. Általában minden kör tevékenységén vannak résztvevők, de ismételten hangsúlyozom, azok működnek a legjobban, ahol a tanár nagyobb odafigyeléssel foglalkozik a gyermekekkel, elviszi kirándulni, versenyezni.
– Kicsit pörgessük vissza az idő kerekét, ugyanis a református egyház visszakapta az udvaron levő első épületet, így a tevékenységek közül jó néhány elköltözött a város másik felébe. Mekkora érvágás volt ez az intézmény életében?
– Jogosnak tartom, hogy az egyház visszakapta a Kós Károly által tervezett patinás épületet, mert az ő tulajdona volt, annak ellenére, hogy 1954-től működtek ott a Tanulók Háza tevékenységei. Az épületet visszaszolgáltattuk a vártemplomi egyházközségnek, és azóta is jó viszonyt ápolunk a református egyházzal. A Kis Árpád-iskolában – a volt 4-es általános iskola – megkaptuk a Kabay-házat, és ide költöztek azok a tevékenységek, amelyek az első épületben voltak.
– Milyen körök költöztek át a Kabay-házba?
– Mivel nem volt elegendő helyiségünk, öt kört voltunk kénytelenek átköltöztetni Szemerjára: a  táncot,  az elektronikát, a modellezést, az informatikát és a ruhatervezést.
– Jelentett-e nehézséget a költözés? Mennyire volt nehéz az átállás?
– A gyermekek számára okozott nehézséget, mert megszokták, hogy ebbe az épületbe kell járniuk a foglalkozásokra, s most nagyobb távolságot kell megtenniük, amíg megérkeznek a foglalkozások helyszínére.
– Kik az intézmény partnerei?
– Igyekszünk jó kapcsolatot és együttműködést kialakítani a helyi és országos intézményekkel, civil szervezetekkel, amelyek közül a teljesség igénye nélkül kiemelném a helyi és megyei önkormányzatot, a tanfelügyelőséget, a katasztrófavédelmi felügyelőséget, a környezetvédelmi hivatalt, a drogprevenciós központot, és név nélkül említem meg a civil szervezeteket, amelyekkel szintén nagyon jó az együttműködésünk.
– Nemrégiben alakult a Fritillaria Meleagris Egyesület, amelynek fő célja elsősorban a Gyermekek Palotájában működő tevékenységek anyagi akadálymentesítése. Ezt nemes cselekedetnek tartom, megtudhatnánk-e többet erről a civil szervezetről?
– Az egyesület jogi kereteit használva egyrészt lehetőségünk van olyan tevékenységekre is anyagi forrásokat szerezni, amelyekre intézményként nem kaphatnánk támogatást, s így meg tudunk felelni a gyerekek érdeklődésének. Másrészt pedig nagyobb eséllyel tudjuk bevonni a helyi lakosságot az önkéntes munkába.
– Hogy működik a rendszer? Mikor lehet beiratkozni a különböző körök tevékenységeire?
– Nyitott a rendszer, bárki bármikor jelentkezhet a körre, és ha az illetékes tanár vállalja, részt vehet a tevékenységeken.
– Melyek a beiratkozáshoz szükséges lépések?
– A jelentkezőnek beiratkozási lapot kell kérnie a kört vezető tanártól, amelyet a gyermek személyes adataival és más kiegészítő adattal a szülők töltenek ki. Ez a beiratkozási űrlap ugyanakkor a szülői beleegyezést is tartalmazza, ez alapján nyilvántartásba vesszük adatbázisunkban.
– Ezek a délutáni tevékenységek mennyire fejlesztik a gyermek készségeit, képességeit vagy mennyire megterhelők számukra? Intézményvezetőként miként látod ezt a kérdést?
– Az intézményünkben zajló tevékenységek kiegészítői a tanítási rendszernek. Szemben az iskolával, ahol elsősorban a tudást gyarapítják, tevékenységeink elsődleges célja az egyéni készségek fejlesztése. Néhány éve több helyi iskolával együttműködve – a gyerekek, szülők és tanárok kérésére – újabb projektet valósítottunk meg, amelynek során a Gyermekek Palotájának szakemberei olyan opcionális tantárgyakat oktatnak, amelyek nincsenek benne a kötött tantervben, így egészítve ki az iskolai nevelést.
– Az elmúlt évek eredményeit hogyan lehet értékelni?
– Nagyon jók az eredmények, büszke vagyok a tanárainkra. A gyerekek a különböző versenyeken nagyszerű eredményeket érnek el, ami szintén abban erősít meg, hogy minőségi munkát végzünk.
– Igazgatóként mit üzensz a diákoknak, olvasóknak?
– Arra buzdítom a szülőket és gyerekeket, hogy a gyerekek érdeklődési körüknek megfelelően vegyenek részt a különböző tevékenységeinken, hiszen egyrészt ingyenesek, másrészt pedig olyan készségeket fejlesztenek, amelyeket a gyermek bármikor hasznosíthat.

Huszár Szilamér