Tavaly több mint 88 ezer kísérő nélküli kiskorú kért menedéket az Európai Unió valamelyik tagállamában, majdnem négyszer annyi, mint egy évvel korábban. Az unió országai közül Magyarország volt a harmadik, ahol a legtöbb ilyen fiatalt regisztrálták, majdnem kilencezer folyamodott menekültstátuszért, ami komolyan megterhelte az ellátórendszert. Akárcsak a felnőttek, a kiskorúak is Nyugat-Európába szeretnének eljutni, ezért többségük már nem tartózkodik Magyarországon. A hosszú úton azonban komoly veszély leselkedik rájuk, csak tavaly több ezren tűntek el Európában.
Évről évre növekszik az Európába érkező kísérő nélküli kiskorúak száma. Míg a 2008–2013-as időszakban számuk 11 ezerről 13 ezerre emelkedett, addig 2014-ben már csaknem megduplázódott, elérve a 23 ezret. Tavaly majdnem négyszer annyi kiskorú kért menedéket, mint egy évvel korábban, meghaladva a 88 ezret.
Az Eurostat adatai szerint az unió országai között Magyarország volt a harmadik, ahol a legtöbb kísérő nélküli kiskorú menedékkérőt regisztrálták 2015-ben. A 8805 védelemre jogosult gyermeket a jobb ellátás miatt nem a menekültügyi hatóság által fenntartott befogadóállomásokon, hanem a gyermekvédelmi rendszerben helyezték el. Az érkezők igen nagy száma ugyanakkor váratlanul érte a magyar ellátórendszert. Ellátásukra több mint 450 millió forintot fordítottak tavaly, szeptember végén a szaktárca az Európai Bizottsághoz fordult segítségért, a sürgősségi pályázatot ugyanakkor az EB lesöpörte az asztalról.
Az Europol szerint az elmúlt két évben több mint tízezer migráns gyermek tűnhetett el azt követően, hogy belépett Európába – ebből Svédországban körülbelül ezer, Olaszországban pedig ötezer. Azok, akik nem váltak bűnözői csoportok áldozataivá, vélhetően a nyugaton és északon élő diaszpórához csatlakoztak, és családtagjaik körében töltik mindennapjaikat.