Kaiser Ferenc egyetemi docens elmondta: a dél-romániai deveselui katonai támaszpontra telepített, csütörtökön felavatott Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer az Egyesült Államok rakétavédelmi ügynökségének alárendeltségébe tartozik. Az üteghez 24–36, ballisztikus rakéták lelövésére szolgáló ellenrakéta, „rakétagyilkos rakéta” tartozik, valamint négy lokátor, amelyek egy rendszert alkotva 360 fokban „látnak”, felderítik a célt, majd rá is vezetik a rakétákat. Kiemelte: ezeken az ellenrakétákon nincs robbanótöltet, a támadó rakétát egy kinetikus (a mozgási energiát hasznosító) ütközőrész semmisíti meg. Romániába Standard Missile 3 rakétákat telepítettek, amelyek – típusváltozattól függően – 500–700 kilométeres távolságig és 30–150 kilométer magasságig képesek elfogni a célpontot.
Mivel egy rakétára a gyakorlatban két-három ellenrakétát indítanak, teljes biztonsággal ez az üteg legfeljebb egytucatnyi rakétát tudna megsemmisíteni – folytatta. Földrajzi fekvéséből adódóan a deveselui rendszer elsősorban egy Irán, India, esetleg Pakisztán irányából érkező rakétatámadást lenne képes kivédeni. A kínai vagy az orosz hadászati képességek jóval nagyobbak az előbbiekénél, Oroszország több száz interkontinentális ballisztikus rakétájából egy támadás esetén ez az üteg legfeljebb tízet tudna megsemmisíteni. Éppen emiatt az az orosz ellenérv, hogy az újabb üteg telepítése leértékeli Oroszország hadászati elrettentő képességét, „jól hangzik, de nem állja meg teljesen a helyét” – véli a szakértő, aki szerint ahhoz, hogy egy orosz nagyságrendű nukleáris arzenált nagy biztonsággal meg lehessen semmisíteni, akár több ezer ilyen eszközre is szükség volna, ennyinek a telepítését pedig nem tervezi a NATO.
A közeljövőben Japánba, 2018-ban pedig Lengyelországba is telepítenek ilyen rendszereket. Eredetileg jóval későbbre tervezték a romániai üteg beállítását is, az ukrajnai orosz agresszió, valamint a balti államok fenyegetettsége miatt gyorsították fel a folyamatot. Tehát nyilvánvalóan némi üzenetértéke is van Oroszország felé a romániai rendszerelem telepítésének –  fűzte hozzá Kaiser. Hozzátette: mindemellett az oroszok sem minden ok nélkül hangoztatják, hogy a telepítés nincs egészen összhangban az Egyesült Államok és a Szovjetunió között 1972-ben létrejött SALT–1 – a rakétaelhárító rakétarendszerek telepítését korlátozó – szerződéssel. Abban is igazuk van, hogy felmerül a kérdés: mi akadályozza meg a NATO-t újabb és újabb ilyen rendszerek telepítésében?

Putyin ellenlépéseket fontolgat
Oroszország számára fenyegetést jelentenek az amerikai rakétapajzs lengyelországi és romániai elemei, és ellenlépéseket fontolgat – jelentette ki tegnap Vlagymir Putyin. Az orosz államfő a hadiipar vezetőivel tartott tanácskozáson nyilatkozott erről egy nappal a deveselui katonai támaszponton létrehozott rakétavédelmi rendszer avatása után. Hosszú hetek óta ez az első alkalom, hogy Putyin személyesen fejti ki Moszkva korábban többször hangoztatott ellenséges álláspontját az amerikai rakétapajzs elemeinek Romániába telepítésével kapcsolatban. „A létesítmény üzembe helyezése után el kell gondolkodnunk azon, hogy milyen intézkedéseket hozzunk e fenyegetés kivédésére” – mondta. Hozzátette: Oroszország nem kezd újabb fegyverkezési hajszába. Az orosz stratégiai rakétaerők parancsnoka nemrégiben kijelentette: Oroszország olyan új interkontinentális ballisztikus rakétákat fejleszt ki, amelyeknél külön figyelmet fordítanak arra, hogy képesek legyenek áthatolni az amerikai rakétapajzson.