Alaptalan orosz aggodalmak

2016. május 14., szombat, Belföld

Alaptalan az orosz aggodalom az amerikai rakétavédelmi rendszer Romániába telepített ütege miatt, mert Oroszország több száz rakétájából legfeljebb tízet tudna kivédeni ez a rendszer, hiszen nem ekkora méretű támadás kivédésére tervezték – nyilatkozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai nemzetbiztonsági tanszékének vezetője.
 

 

Kaiser Ferenc egyetemi docens elmondta: a dél-romániai deveselui katonai támaszpontra telepített, csütörtökön felavatott Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer az Egyesült Államok rakétavédelmi ügynökségének alárendeltségébe tartozik. Az üteghez 24–36, ballisztikus rakéták lelövésére szolgáló ellenrakéta, „rakétagyilkos rakéta” tartozik, valamint négy lokátor, amelyek egy rendszert alkotva 360 fokban „látnak”, felderítik a célt, majd rá is vezetik a rakétákat. Kiemelte: ezeken az ellenrakétákon nincs robbanótöltet, a támadó rakétát egy kinetikus (a mozgási energiát hasznosító) ütközőrész semmisíti meg. Romániába Standard Missile 3 rakétákat telepítettek, amelyek – típusváltozattól függően – 500–700 kilométeres távolságig és 30–150 kilométer magasságig képesek elfogni a célpontot.
Mivel egy rakétára a gyakorlatban két-három ellenrakétát indítanak, teljes biztonsággal ez az üteg legfeljebb egytucatnyi rakétát tudna megsemmisíteni – folytatta. Földrajzi fekvéséből adódóan a deveselui rendszer elsősorban egy Irán, India, esetleg Pakisztán irányából érkező rakétatámadást lenne képes kivédeni. A kínai vagy az orosz hadászati képességek jóval nagyobbak az előbbiekénél, Oroszország több száz interkontinentális ballisztikus rakétájából egy támadás esetén ez az üteg legfeljebb tízet tudna megsemmisíteni. Éppen emiatt az az orosz ellenérv, hogy az újabb üteg telepítése leértékeli Oroszország hadászati elrettentő képességét, „jól hangzik, de nem állja meg teljesen a helyét” – véli a szakértő, aki szerint ahhoz, hogy egy orosz nagyságrendű nukleáris arzenált nagy biztonsággal meg lehessen semmisíteni, akár több ezer ilyen eszközre is szükség volna, ennyinek a telepítését pedig nem tervezi a NATO.
A közeljövőben Japánba, 2018-ban pedig Lengyelországba is telepítenek ilyen rendszereket. Eredetileg jóval későbbre tervezték a romániai üteg beállítását is, az ukrajnai orosz agresszió, valamint a balti államok fenyegetettsége miatt gyorsították fel a folyamatot. Tehát nyilvánvalóan némi üzenetértéke is van Oroszország felé a romániai rendszerelem telepítésének –  fűzte hozzá Kaiser. Hozzátette: mindemellett az oroszok sem minden ok nélkül hangoztatják, hogy a telepítés nincs egészen összhangban az Egyesült Államok és a Szovjetunió között 1972-ben létrejött SALT–1 – a rakétaelhárító rakétarendszerek telepítését korlátozó – szerződéssel. Abban is igazuk van, hogy felmerül a kérdés: mi akadályozza meg a NATO-t újabb és újabb ilyen rendszerek telepítésében?

 

Putyin ellenlépéseket fontolgat
Oroszország számára fenyegetést jelentenek az amerikai rakétapajzs lengyelországi és romániai elemei, és ellenlépéseket fontolgat – jelentette ki tegnap Vlagymir Putyin. Az orosz államfő a hadiipar vezetőivel tartott tanácskozáson nyilatkozott erről egy nappal a deveselui katonai támaszponton létrehozott rakétavédelmi rendszer avatása után. Hosszú hetek óta ez az első alkalom, hogy Putyin személyesen fejti ki Moszkva korábban többször hangoztatott ellenséges álláspontját az amerikai rakétapajzs elemeinek Romániába telepítésével kapcsolatban. „A létesítmény üzembe helyezése után el kell gondolkodnunk azon, hogy milyen intézkedéseket hozzunk e fenyegetés kivédésére” – mondta. Hozzátette: Oroszország nem kezd újabb fegyverkezési hajszába. Az orosz stratégiai rakétaerők parancsnoka nemrégiben kijelentette: Oroszország olyan új interkontinentális ballisztikus rakétákat fejleszt ki, amelyeknél külön figyelmet fordítanak arra, hogy képesek legyenek áthatolni az amerikai rakétapajzson.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 512
szavazógép
2016-05-14: Közélet - Csinta Samu:

Égre csatlakoztatott lelki áramszedők (Pünkösd)

Pünkösdi beszélgetés Adorjáni Dezső Zoltánnal, Erdély evangélikus püspökével
„Megfoghatatlansága” sok ember számára teszi nehezen értelmezhetővé pünkösd ünnepét. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspökkel az érett élethitre jutás útjairól és az ünnep katolikus „kisajátítottságáról” is beszélgettünk.
 
2016-05-14: Világfigyelő - :

Szerbiának el kell ismernie Koszovót

Szerbia biztosan nem csatlakozhat az Európai Unióhoz mindaddig, amíg nem ismeri el Koszovó függetlenségét – jelentette ki Ulrike Lunacek, az Európai Parlament alelnöke és egyben koszovói jelentéstevője Belgrádban.