Noha a mérhető munkanélküliségi arány 1991 óta először újból történelmi minimumot ért el áprilisban Háromszéken – 4,81 százalék –, sok örömre nincs ok, hiszen a pozitív statisztika mögött több komoly gond is sorakozik – derült ki Kelemen Tibor, a Kovászna megyei foglalkoztatási ügynökség igazgatójának tájékoztatójából. Az intézményvezető szerint legkésőbb jövő év közepéig komoly munkaerőhiány jelentkezhet a megyében.
A munkaerőhiány előjelét már egy ideje látják, bizonyos ágazatokban egyre nehezebben találni alkalmazható embereket, amihez még hozzájön az a tény is, hogy a Háromszéken jegyzett közel négyezer szociális segélyben részesülő jelentős része egyszerűen nem hajlandó dolgozni. Számukra jobban megfelel a törvény által biztosított, úgynevezett országos garantált minimumjövedelem, mások pedig arra hivatkoznak, hogy amennyiben ők munkába állnának, a család többi tagja esne el ettől a támogatástól. Így inkább mindenki otthon marad, vagy feketén vállal kisebb-nagyobb munkákat. Ők szakképesítéssel sem rendelkeznek, így munkát találni számukra sokszor szinte lehetetlen.
Esetleges képzésük kapcsán – amelyről eddig az ügynökség próbált gondoskodni – Kelemen Tibor elmondta: az európai uniós támogatások rendszere is megváltozott, míg korábban a felzárkóztatást szolgáló programokra viszonylag könnyen lehetett pályázni, a felnőttképzések szervezését az új költségvetési ciklus kiírásai szigorúbban szabályozzák. Az egyik ilyen elvárás, hogy a különböző képzéseken részt vevők 25 százalékának munkát kell találnia (korábbi projektjeiknél a jelentkezők közül elenyészően kevésnek sikerült, vagy egyáltalán nem). Emellett a munkáltatók az alkalmazás egész ideje alatt nem részesülnek támogatásban, saját zsebből is fizetniük kell az olyanok után, akik esetleg nem váltak be, s el sem bocsáthatják. Ráadásul a pályázatok valós kifutási ideje Romániában általában jóval hosszabb, mint azt eredetileg tervezték. A munkáltatóknak előre kell finanszírozniuk a programot, így az ügynökség lassan ott tart, hogy az esetleges új pályázatokhoz nem kap partnereket. Kelemen Tibor hozzátette: több elképzelésen is dolgoznak, hogy miként lehetne a 25 százalékos alkalmazási határt mégis elérni, például magánvállalkozás indítására sarkallnák a képzést elvégzőket. Kérdésünkre Kelemen Tibor elismerte, ez is egy eléggé ingoványos terep, mivel az érintettek sok esetben nagyon képzetlenek, tudatlanok, így egy családi vállalkozás ügyeinek rendezése komoly kihívás lehet számukra. Ugyanakkor leszögezte: szigorítani kellene a szociális segélyezés rendszerét, de választási évben erre kevés esély mutatkozik. A segélyezettek tömbje egyre gyarapszik, miközben a minőségi munkaerő hiánya komoly gond. A minisztériumoktól várhatóan ősszel kapnak arra választ, hogy a képzésekre járóknak szóló, minimis jellegű, ösztönző állami támogatások terén mit tehetnek.
Az intézményvezető arról is beszámolt, hogy a szomszédos Brassó megyéből is gyakran keresnek munkaerőt főként a turizmus, vendéglátóipar területére, de legtöbb esetben sikertelenül. A megyénkbeli alkalmazások jelentős része inkább annak köszönhető, hogy bizonyos ágazatokban – építőipar, készruhagyártás, fafeldolgozás – nagy a fluktuáció, így sokan váltanak munkahelyet, mert nem felel meg vagy a munkaprogram, vagy a bérezés (például a Holzindustrie Schweighofer rétyi üzeménél is, amely a hivatal adatai szerint jelenleg 400 körüli alkalmazottal működik). A bérezés kapcsán Kelemen elmondta: mostanra már Brassó sem túl vonzó, s Háromszéken úgy tűnik, a jelentős munkáltatók között hallgatólagos egyezség létezik arról, hogy a béreket alacsony szinten tartsák. Ők azzal érvelnek, hogy nincs lehetőségük nagyobb fizetéseket adni – fűzte hozzá.
Végül, szintén a munkaerőhiány kapcsán Kelemen megjegyezte: az ügynökség jelenleg is több száz külföldi munkahelyet kínál, de nagyon kevés a jelentkező, ráadásul olyan ágazatokban lehetne elhelyezkedni, amelyek itthon is hiányszakmának számítanak.