A baróti kórház jelenéről és jövőbeli kilátásairól esett szó szerda délután a megyei tanács vezetősége és az erdővidéki polgármesterek jelenlétében tartott sajtótájékoztatón. A felszólalók az RMDSZ-nek a kórház megmaradásában játszott szerepét emelték ki, s dicsérték a környék polgármestereit, hogy összefogtak, s tettek azért, hogy a felmerülő nehézségeket leküzdjék. A város volt elöljáróját, Nagy Istvánt többen is szapulták: szinte megszűnt miatta a kórház, a fejlesztésre kapott pénzt pedig elutasította – állították.
Az eseményt a kórház vezetőtanácsának elnöke, Váncza Gabriella nyitotta meg. Köszönetet mondott az RMDSZ vezetőinek, hogy a kórházak decentralizációjának idején, 2010-ben nem hagyták magára Erdővidéket, s Bukarestben el tudták érni, hogy a baróti intézmény lekerüljön a megszüntetésre ítélt kórházak listájáról. A Bölön, Nagyajta, Bacon, Bardoc és Vargyas önkormányzata által nyújtott folyamatos segítségért is hálálkodott. Nagy Istvánt két ügyben marasztalta el Váncza Gabriella: vonakodott átvenni az intézményt, s ezzel szinte felszámolta azt; a Cseke Attila minisztériumától kapott nyolcszázezer lejes támogatás visszautalását felelőtlenségnek mondotta.
Dénes Mária kórházigazgató a mindig mellettük álló baróti polgármesteri hivatal, a pályázatai révén évente több kisebb, de feltétlenül szükséges beruházást segítő megyei tanács és a külföldi támogatók megmentő szerepét emelte ki.
Tamás Sándor a megyei tanács egyik fő feladatának az egészségügyi ellátás javítását mondta. Ezért építették meg Baróton a mentőszolgálat székhelyét, és támogatják évről évre a helyi tanácsok tulajdonában levő háziorvosi rendelők felújítását. Azt, hogy a baróti kórház megmaradt, elsősorban Nagy József és Váncza Tibor széki elnök közbenjárásának tulajdonította. „Cseke Attila személyében miniszterünk volt, az erdővidékieknek pedig jó követeik, így oda tudtunk hatni, hogy ez a fontos intézmény megmaradjon” – jelentette ki. Tamás Sándor sem feledkezett meg Nagy Istvánról: szerinte a volt polgármester csak filozofálásban és a „nem lehet”-ek megmagyarázásában volt jó, gazdálkodásban és az érdekek felismerésében nem. Ezért hajszálon múlott, hogy megmarad-e a kórház, s a felhasználatlan nyolcszázezer lejes keretet is visszautalták a központi költségvetésbe. Az erdővidéki önkormányzati összefogást példaértékűnek mondta, majd további támogatásáról biztosította a barótiakat.
Lázár-Kiss Barna András polgármester a kórházfenntartás érdekében kötött önkormányzati partnerség nyújtotta előnyökről beszélt. Mivel mindenki hozzájárul a működési költségekhez, nemcsak az alkalmazottak fizetésére jut, hanem fejlesztésre is, s elérték, hogy a meglehetősen nehéz akkreditálási feltételeknek is eleget tudjanak tenni – jelentette ki.
Nagy József megyeitanács-alelnök vállalta, hogy a Studium Alapítványnál közbenjár, Baróton is épüljön néhány szolgálati lakás. Nagy felhívta a kórházvezetőség figyelmét azon pályázási lehetőségekre is, melyek a jelenlegi fűtésrendszer zöld energiával való kiváltását teszik lehetővé. Lázár-Kiss Barna András is felajánlotta segítségét: a városnak van egy üres felújított kétszobás tömbházlakása, amelyet bármikor a kórház rendelkezésére bocsát.
A személyét ért támadások okán Nagy Istvánt is megkerestük. A város volt polgármestere szerint, amit Váncza Gabriella és Tamás Sándor állít, nem más, mint a tények elferdítése és félremagyarázása. Ő sosem volt a kórház átvétele ellen, sőt, támogatta azt, s azért harcolt, hogy a város számára minél előnyösebb feltételek mellett történjen az meg. Sikerült elérnie, hogy a kórház régi adósságait az állam kifizesse, s ne kelljen Barótnak koloncként tovább hurcolnia. A nyolcszázezer lejes beruházás elutasítását is cáfolta: amikor felmerült, a minisztériumtól pénz érkezhet – a pénz sosem volt a hivatal számláján –, tanácsi határozatot készített, amelyet el is fogadtatott, ám az akkori menedzser, Ágoston László volt az, aki nem vitte végig az ügyet. „Nagy Pista már négy éve nem polgármester, de még mindig szálka az RMDSZ szemében. Tamás Sándor forgatókönyveket talál ki, amelyeket szívesen is fúj, a tényekről pedig szeret megfeledkezni. Elfelejti megemlíteni például, hogy ha Nagy Pista nem lett volna elég ügyes, talán még most is adósságban úszik a kórház; arról sem szól, hogy ő kezdeményezte, a kórház fenntartásában a környék polgármesteri hivatalai is szerepet vállaljanak, a partnerségi okiratot is ő fogalmazta és fogadtatta el – mindezt politikai ellenszélben” – nyilatkozta Nagy István.