Szükség van a baróti kórházra

2016. május 21., szombat, Közélet

A baróti kórház jelenéről és jövőbeli kilátásairól esett szó szerda délután a megyei tanács vezetősége és az erdővidéki polgármesterek jelenlétében tartott sajtótájékoztatón. A felszólalók az RMDSZ-nek a kórház megmaradásában játszott szerepét emelték ki, s dicsérték a környék polgármestereit, hogy összefogtak, s tettek azért, hogy a felmerülő nehézségeket leküzdjék. A város volt elöljáróját, Nagy Istvánt többen is szapulták: szinte megszűnt miatta a kórház, a fejlesztésre kapott pénzt pedig elutasította – állították.
 

 

Az eseményt a kórház vezetőtanácsának elnöke, Váncza Gabriella nyitotta meg. Köszönetet mondott az RMDSZ vezetőinek, hogy a kórházak decentralizációjának idején, 2010-ben nem hagyták magára Erdővidéket, s Bukarestben el tudták érni, hogy a baróti intézmény lekerüljön a megszüntetésre ítélt kórházak listájáról. A Bölön, Nagyajta, Bacon, Bardoc és Vargyas önkormányzata által nyújtott folyamatos segítségért is hálálkodott. Nagy Istvánt két ügyben marasztalta el Váncza Gabriella: vonakodott átvenni az intézményt, s ezzel szinte felszámolta azt; a Cseke Attila minisztériumától kapott nyolcszázezer lejes támogatás visszautalását felelőtlenségnek mondotta.
Dénes Mária kórházigazgató a mindig mellettük álló ba­róti polgármesteri hivatal, a pályázatai révén évente több kisebb, de feltétlenül szükséges beruházást segítő megyei tanács és a külföldi támogatók megmentő szerepét emelte ki.
Tamás Sándor a megyei tanács egyik fő feladatának az egészségügyi ellátás javítását mondta. Ezért építették meg Baróton a mentőszolgálat székhelyét, és támogatják évről évre a helyi tanácsok tulajdonában levő háziorvosi rendelők felújítását. Azt, hogy a baróti kórház megmaradt, elsősorban Nagy József és Váncza Tibor széki elnök közbenjárásának tulajdonította. „Cseke Attila személyében miniszterünk volt, az erdővidékieknek pedig jó követeik, így oda tudtunk hatni, hogy ez a fontos intézmény megmaradjon” – jelentette ki. Tamás Sándor sem feledkezett meg Nagy Istvánról: szerinte a volt polgármester csak filozofálásban és a „nem lehet”-ek megmagyarázásában volt jó, gazdálkodásban és az érdekek felismerésében nem. Ezért hajszálon múlott, hogy megmarad-e a kórház, s a felhasználatlan nyolcszázezer lejes keretet is visszautalták a központi költségvetésbe. Az erdővidéki ön­kormányzati összefogást példaértékűnek mondta, majd to­vábbi támogatásáról biztosította a barótiakat.
Lázár-Kiss Barna András polgármester a kórházfenntartás érdekében kötött önkormányzati partnerség nyújtotta előnyökről beszélt. Mivel mindenki hozzájárul a működési költségekhez, nemcsak az alkalmazottak fizetésére jut, hanem fejlesztésre is, s elérték, hogy a meglehetősen nehéz akkreditálási feltételeknek is eleget tudjanak tenni – jelentette ki.
Nagy József megyeitanács-alelnök vállalta, hogy a Studium Alapítványnál közbenjár, Baróton is épüljön néhány szolgálati lakás. Nagy felhívta a kórházvezetőség figyelmét azon pályázási lehetőségekre is, melyek a jelenlegi fűtésrendszer zöld energiával való kiváltását teszik lehetővé. Lázár-Kiss Barna András is felajánlotta segítségét: a városnak van egy üres felújított kétszobás tömbházlakása, amelyet bármikor a kórház rendelkezésére bocsát.
A személyét ért támadások okán Nagy Istvánt is megkerestük. A város volt polgármestere szerint, amit Váncza Gabriella és Tamás Sándor állít, nem más, mint a tények elferdítése és félremagyarázása. Ő sosem volt a kórház átvétele ellen, sőt, támogatta azt, s azért harcolt, hogy a város számára minél előnyösebb feltételek mellett történjen az meg. Sikerült elérnie, hogy a kórház régi adósságait az állam kifizesse, s ne kelljen Barótnak koloncként tovább hurcolnia. A nyolcszázezer lejes beruházás elutasítását is cáfolta: amikor felmerült, a minisztériumtól pénz érkezhet – a pénz sosem volt a hivatal számláján –, tanácsi határozatot készített, amelyet el is fogadtatott, ám az akkori menedzser, Ágoston László volt az, aki nem vitte végig az ügyet. „Nagy Pista már négy éve nem polgármester, de még mindig szálka az RMDSZ szemében. Tamás Sándor forgatókönyveket talál ki, amelyeket szívesen is fúj, a tényekről pedig szeret megfeledkezni. Elfelejti megemlíteni például, hogy ha Nagy Pista nem lett volna elég ügyes, talán még most is adósságban úszik a kórház; arról sem szól, hogy ő kezdeményezte, a kórház fenntartásában a környék polgármesteri hivatalai is szerepet vállaljanak, a partnerségi okiratot is ő fogalmazta és  fogadtatta el – mindezt politikai ellenszélben” – nyilatkozta Nagy István.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 606
szavazógép
2016-05-21: Közélet - Bokor Gábor:

Egységben az erő (Az RMDSZ kampányban)

Az RMDSZ Kovászna városi szervezete „polgári találkozó fórumra” hívta csütörtök este a város lakosságát. A szervezést Domaházi János tanácstag vállalta fel, így a városi művelődési ház nagytermében főként azok jelentek meg, akik korábban őt támogatták a tanácsosi tisztség elnyeréséért. Domaházi húsz éve a helyi tanács tagja, eddig függetlenként tevékenykedett. A júniusi helyhatósági választásokon viszont az RMDSZ tanácstagjelölt-listáján szerepel bejutó helyen.
2016-05-21: Közélet - Nagy B. Sándor:

A kurucok vesztes csatáiról

A Rákóczi-szabadságharc fontosabb csatáiról mesélt dr. Gebei Sándor történész, az egri Eszterházy Károly Főiskola tanára a Kós Károly Akadémia legújabb előadásán, melyet szerda délután tartottak Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. Amint a házigazda, Tóth-Bartos András muzeológus rövid bevezetőjében elmondta, Gebei Sándor kutatási területe Kelet-Közép-Európa, ezen belül pedig elsősorban Magyarország és Erdély története.