A Barót Napok programja nem volt túlterhelt, de az is megtalálta számítását, aki az eszem-iszomon túl szeretett más szórakozásra is vágyott. A színpadon különböző stílusú zenét játszó együttesek léptek fel, kiállítást lehetett megtekinteni a művelődési házban és Erdővidék Múzeumában is, több órára a néptáncosoké volt a főszerep, s aki bírta a gyűrődést, utcabálon is táncolhatott.
A csütörtök esti Mácsafej-koncert csak bemelegítő volt, az igazi mulatozás péntek délután vette kezdetét. A színpadon először a Csala Kürtje fúvószenekar lépett fel, majd a Gaál Mózes Általános Iskola néptánccsoportja és a baróti Tanulók Háza műsora következett. A csíkszentgyörgyi Józsi és Mari A mü időnkben nem így vót című humoros előadását követően a Rúzsa Magdi dalaiból válogató Black Velvet a Magdaléna címet viselő koncertjére bulizhattak a barótiak, majd a Betli Duó és a Retrica lépett fel.
A művelődési ház kistermében erdővidéki tehetségek mutatták be munkáikat. Mindösze négy kiállító volt, de úgy is bőven akadt, mit megszemlélni. Györgypál László közel száz karikatúrája szinte két falat borított be. Többek közt megörökítette a hazai és nemzetközi labdarúgó- és kézilabdavilág több jeles képviselőjét – köztük Dario Bonetti, Gheorghe Hagi, Adrian Mutu és Jenei Imre, illetve az egész Galatasaray Istambul kézilabdacsapatát –, zenészeket (Som Lajos, Csepregi Éva, Révész Sándor és Rúzsa Magdi), az erdélyi, a magyarországi és a világpolitika képviselőit (Orbán Viktor, Markó Béla, Tamás Sándor és Barack Obama), s mi több, számos rajzot maguk a megörökítettek is aláírtak. Török Imre vargyasi asztalos és fafaragó apró ajándéktárgyakból vonultatott fel széles kínálatot, de nem hiányoztak az olyan nagyobb szaktudást és furfangot követelő darabok sem, mint a saroktéka vagy a festett bútorok. Gyimesi Madarász Csongor csak egy tárgyat bocsátott közszemlére, de a miniatűr házacska remekül szemléltette, jó keze és rengeteg türelme lehet a kiállítónak. Komporály Gergő fényképei több mint érdekesek: a közvetlen környezetünkben történteket ugyanolyan jó szemmel veszi észre, mint a természet csodáit.
A kora esti órákban a református templomban a Kájoni Consort régizene-együttes lépett fel, majd Cey-Bert Róbert Gyula A végzetes mohácsi úttévesztés című könyvét mutatták be. Az anyaországi őstörténész és a kobozon közreműködő isztambuli orvos, Erdal Salikoglu miközben azt taglalta, kinek is állt érdekében, hogy a magyar történelem egyik legtragikusabb csatája úgy érjen véget, ahogy a török–magyar barátságról szóltak.
Szombaton a hivatalos megnyitót követően az erdővidéki néptánctalálkozóra érkező gyermekeké volt a színpad. A Barátság tánclépésben című, mintegy háromszáz iskolást – a baróti, bibarcfalvi, felsőrákosi, olaszteleki, erdőfülei és nagybaconi gyermekek mellett vendégként felléptek párkányiak és komlóiak is – megmozgató esemény életre hívója, Dimény Olga megnyitóbeszédében a magyar néptáncok sokszínűségét hangsúlyozta. „Meggyőződésem, hogy az egymástól távoli vidékeken élő magyarok között egyik legrövidebb út a tánc. A tánc holnapot ígér, a tánc köt össze nemzeteket, szül szeretet és barátságot” – mondotta.
Erdővidék Múzeumában Barót testvérvárosának, Dabasnak egyik jeles képzőművésze, Garajszki József fényképeinek nagyon kis részletét mutatták be barátai. Az Álomvilág című kiállítás megnyitójának Demeter László úgy nyilatkozott, hagyománnyá kellene tenni, hogy a testvértelepülések művészeinek munkásságát Baróton is bemutassák. Révész Károly dabasi tanácstag az eseményen jelen lenni nem tudó barátja életútját és munkásságát ismertette: olyan művész, aki gazdag technikai tudása által sokféleképp el tudja mondani munkái szemlélőinek, mi is foglalkoztatja, miként is látja világunkat.
Vasárnap délelőtt a posta mögötti téren főzőverseny zajlott – a Háromszék és a Székely Hírmondó közös csapata IV. helyet és a zsűri különdíját kapta –, délután pedig a művelődési házban felsőrákosi viseletbemutatóra került sor. Molnár Margit a hagyományőrző dalcsoport segítségével mutatta be, hogy az elmúlt bő száz esztendőben mit és miként hordtak asszonyaink. A kórus tagjai büszkén mutatták meg más-más színű és másként varrt ruháikat. Molnár Margit szerint, bár ragaszkodnak a hagyományoshoz, azért a ruhadarabokon jól érződik, milyen korban készültek, viselői mennyire voltak módosak, kiket milyen hatás ért – mert a más vidékről hozott asszonyok bizony szívesen építették be szülőhelyük ízlésvilágát –, milyen korban járt, amikor varrta vagy varratta az ünneplőt. A bemutatót követően az asszonyok dalokkal köszönték meg az érdeklődést.
A Barót Napokat a Transylmania és a Republic koncertje, majd tűzijáték zárta.