Május 22-én, tegnap volt a biológiai sokféleség nemzetközi napja, avagy a biodiverzitás védelmének világnapja, mely az élővilág sokféleségére és az azt fenyegető veszélyekre igyekszik ráirányítani a nyilvánosság figyelmét. 1992-ben ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény végleges szövegét az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján.
Az egyezmény azt tűzte ki célul, hogy 2010-re világszinten jelentősen mérsékeli a biológiai sokféleség csökkenésének ütemét, mely célkitűzéseket később a Fenntartható Fejlődés Világcsúcs is elfogadta.
Az 1992 óta eltelt évtizedek nem sok eredményt hoztak. A BBC hírportál szerint a Föld élővilágának mintegy egyharmada tűnt el az utóbbi ötven évben, és tulajdonképpen egyetlen oka van ennek a mérhetetlen pusztulásnak: az ember. A Londoni Zoológiai Társaság, mely a Természetvédelmi Világalappal együtt részt vesz a Living Planet Index nyilvántartás vezetésében, meglepő adatokat tett közzé pár évvel ezelőtt. A számok több mint 1400 gerinces faj populációjára vonatkoznak, a felmérés tehát a Föld biodiverzitásának csak részleges állapotát mutatja. A társaság jelentése szerint 1970-től máig a szárazföldi fajok populációja 27, a tengeri állatoké 30, az édesvízieké 31 százalékkal csökkent. A tengeri fajok esetében tíz év alatt, 1995 és 2005 között zajlott le a drasztikus csökkenés, az óceáni madarak állománya 33 százalékkal fogyatkozott meg ebben az időszakban. A fő okok között a környezetszennyezést, a farmok és a városok terjeszkedését, a túlzott halászatot és vadászatot nevezik meg, a zoológiai társaság szerint az ember évente a fajok körülbelül egy százalékát pusztítja ki, és nem valószínű, hogy belátható időn belül sikerül lelassítani a biodiverzitás csökkenését.
A környezeti és éghajlati hatások miatt nagymértékben változnak az élőlények életkörülményei, azok a fajok pedig, amelyek nem tudnak az új körülményekhez alkalmazkodni, fokozatosan kipusztulnak. A klímaváltozás olyan folyamat, amelyet nagyon nehéz ellenőrizni, visszafordítani, az ebből adódó veszteségek előtt szinte tehetetlenek vagyunk, de mindezek mellett elképesztő emberi hibákat, visszaéléseket is láthatunk, amikor anyagi okok miatt egy faj kipusztulásának megelőzésére tett nyilvánvaló óvintézkedéseket is semmibe vesz az ember: a kétezres évek elején sorra jelentették be a rezervátumok, hogy eltűntek belőlük a védett állatok. Az ENSZ nemrég arra figyelmeztetett, hogy életmentő gyógyszerek kifejlesztése is válságba kerülhet a természetes élővilág gyors pusztulása miatt.
Tavaly novemberben 195 ország képviselője írta alá az ENSZ 21. klímakonferenciáján a globális klímavédelmi egyezményt, ehhez képest május eleje óta egyre nagyobb port kavar a TTIP nevű újabb felelőtlen gazdasági megállapodás. A Greenpeace Hollandia május 2-án a nyilvánosság elé tárt egy 248 oldalas dokumentumot, amelyből kiderül, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kötendő TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership – Transzatlanti Szabadkereskedelmi és Befektetési Partnerség) szabadkereskedelmi egyezmény egy sor olyan pontot tartalmaz, mely sérti a demokratikus nemzetközi jogokat, és a környezetszennyezés, közegészségügy szempontjából is felrúgja az uniós alapelveket. A Greenpeace szerint a szerződésből kimaradtak azok az általános kivételek, melyeket a Kereskedelmi Világszervezet az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményében rögzített, mely lehetőséget biztosít az országoknak a kereskedelem korlátozására az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, illetve a kimerülő természeti erőforrások megőrzése érdekében. Mint írják, a szabály figyelmen kívül hagyása azt jelzi, hogy mindkét tárgyaló fél olyan rendszer kialakítására törekszik, amely a profitot helyezi az emberek, állatok és növények egészségének védelme elé.
A BBC szerint a TTIP elfogadását követően még nehezebb lesz megvédeni a klímát. A párizsi klímaegyezmény világosan kimondja, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani, hogy ne következzen be egy többmilliárd embert érintő klímakatasztrófa. A dokumentum ezzel szemben nemcsak hogy nem tartalmaz éghajlatvédelemre vonatkozó előírásokat, de a Szabályozási együttműködésről (Regulatory Cooperation) és a Termékek piacra jutásáról (Market access for Industrial Goods) szóló rendelkezései korlátozzák a klímavédelmi intézkedések hatáskörét. Mit lehetne hozzáfűzni mindezekhez?