Az Érettségi főhőse egy 50 év körüli kolozsvári román orvos, Romeo, aki azt reméli, hogy érettségiző lánya Angliában tanul majd tovább. A kiválóan tanuló Elizát azonban egyik reggel iskolába menet megtámadják, emiatt apja attól tart, hogy a megsérült és lelkileg felkavart lány nem fog elég jól teljesíteni az érettségin ahhoz, hogy Cambridge-be felvegyék. Romeo korrupció árán próbálja elintézni, hogy amennyiben szükséges, lánya jegyeit feljavítsák, miközben teljesen meghasonul önmagával. A morális kérdésekkel foglalkozó filmben a rendező arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen összefüggés lehet a román társadalomban tapasztalható korrupció és az egyéni megalkuvások között. A hosszú beállításokkal dolgozó, visszafogott filmben a Romeót megformáló Adrian Titieni pontos játékkal érzékelteti az apa össze­tettségét, valamint őrlődését az elvei és aközött, hogy mindenáron segíteni akar a lányának. A rendező bevallása szerint a saját nemzedékének egyik olyan tagjáról kívánt beszélni, akinek lelkifurdalása van, és átérzi a román társadalomban jelenleg tapasztalható depressziót. „Nem vagyok túl optimista. Romániában érezhető egyfajta társadalmi nyugtalanság és depresszió, ami abból fakad, hogy sok dolgot még nem oldottunk meg” – mondta Cristian Mungiu. „Lehet, hogy nagyot léptünk előre, ha történelmi szempontból nézzük a helyzetet Romániában. De nem várhatunk még ötven évet arra, hogy megtudjuk, az irány jó-e vagy sem. Nekünk már késő. De a gyerekeink számára még nem egyértelmű” – tette hozzá.
Cristian Mungiu a 4 hónap 3 hét 2 nap című filmjével 2007-ben az Aranypálmát, a Dombokon túl című drámával pedig 2012-ben a legjobb forgatókönyvnek járó díjat nyerte el.
A Aranypálmát a vasárnap zárult cannes-i fesztiválon a brit Ken Loach a megszűnőben lévő európai szociális rendszernek kiszolgáltatott kisembereiről szóló, Én, Daniel Blake című filmje nyerte el. Az Én, Daniel Blake főhőse egy 59 éves özvegy asztalos, akinek a szívrohama után az orvosa nem tanácsolja, hogy visszatérjen dolgozni, miközben a társadalombiztosítás illetékesei alkalmasnak ítélik a munkára. A világ, amelyben jelenleg élünk, veszélyes helyzetben van, mert a neoliberálisnak nevezett ötletek katasztrófához vezethetnek – mondta a brit rendező, miután átvette a díjat. A neoliberális folyamatok milliókat taszítottak nyomorba Görögországtól Portugálig, miközben egy törpekisebbség szégyenletes módon gazdagodik. Ki kell mondani, hogy egy másfajta világ is lehetséges, sőt szükséges – tette hozzá.
A George Miller ausztrál filmrendező vezette kilenctagú zsűri, amelynek egyik tagja Nemes Jeles László, a Saul fia című Oscar-díjas film rendezője volt, a Nagydíjat a kanadai Xavier Dolan A Juste la fin du monde (Épp a világ vége) című filmjének ítélte. A 27 éves rendező az 1995-ben elhunyt francia Jean-Luc Lagarce színdarabja alapján készült hatodik filmjét olyan francia világsztárokkal forgatta, mint az Oscar-díjas Marion Cotillard, Vincent Cassel, Nathalie Baye, Léa Seydoux és Gaspard Ulliel. Andrea Arnold brit filmrendezőnő kapta a zsűri díját az Egyesült Államokban játszódó American Honey című, szóló roadmovie-jáért, míg a legjobb forgatókönyv díját az Oscar-díjas iráni Aszgar Farhadi The Salesman (Az ügyfél) című letisztult családi drámája érdemelte ki. A film főszerepét alakító Sahab Hosszeini kapta meg a legjobb férfi alakítás elismerését. A The Salesman főhőse Emad, egy színész, akit a bosszúvágy vezérel, miután feleségét bántalmazták. Jaclyn Rose kapta a legjobb női alakítás díját Brillante Mendoza Fülöp-szigeteki rendező Ma’Rose című filmjének főszerepéért.