Megjelent Király Ibolya Emlék-repeszek című könyve testvéréről, Király Károly erdélyi politikusról. A kötetet szombat délután mutatták be Budapesten, a Magyarság Házában.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kiemelte: Király Ibolya könyve segít megérteni, hogyan működött a Ceauşescu-rendszer, ez a ma már elképzelhetetlen világ, segít megérteni azt, hogy mivel éltünk együtt, és min próbáltunk változtatni. Lezsák Sándor felidézte: számukra, akik a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején fedezték fel a Kárpát-medencét, legendás név volt Király Károlyé. A politikust méltatva kitért arra, hogy nagycsaládból származott, fiatalkorában hatással voltak rá a baloldali eszmék. 1968-ban a Kovászna megyei pártbizottság első titkára lett. Egyre feljebb került, de a magyarság helyét keresve a Ceauşescu-rendszerben, egyszer csak rádöbbent, hogy cserbenhagyták. Ekkor, 1972-ben fordult szembe pártjával, és haragította magára a román pártvezetést. Ettől kezdve folyamatosan atrocitások érték, sőt, Ceauşescu meg is ölette volna, ha a pártvezetés nem tart a nyugati sajtótól.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott arról beszélt, a legfontosabb feladat, hogy megbecsüljük azokat, akik a nemzetért mindig, mindenkor és minden körülmények között kiálltak. Ma is lépéseket kell tenni az Európában élő kisebbségekért. Rámutatott: a mai, XXI. századi Európa lakosságának 85 százaléka tartozik többségi társadalomhoz, 10 százalék – közel 50 millió ember – él kisebbségben, és 5 százalék bevándorló. A hivatalos európai politika mégis szinte alig foglalkozik a lakossága 10 százalékát kitevő kisebbségben élőkkel.
Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (Retörki) főigazgatója hangsúlyozta, hogy Király Károly a nagyon kevesek közül való, akik hatalmas elszántsággal képesek voltak ekkora fordulatra: Ceauşescu köreiből egyszer csak szembefordulni a rendszerrel. Hozzátette: nem egyszerűen politikai szembenállás miatt, hanem egy nemzet, a magyarság érdekében tette ezt.
Király Ilona arról beszélt, hogy könyvében folyamatosan csapong: hol zárójelben írja meg utólagos reflexióit vagy beolvas egy volt barátnak, akiről idő közben kiderült, hogy besúgó volt, vagy a naplójából idéz, vagy az előkerült dokumentumokat közli. Király Ibolya úgy fogalmazott: azoknak az egyszerű, névtelen embereknek ajánlja könyvét, akik abban a korban is kiálltak fivére mellett, amikor az abszurd volt a normális.
A kötet az Antológia Kiadó gondozásában jelent meg a Retörki Könyvek sorozat 15. kiadványaként.
