Az elmúlt hétvégén zajlott Hódmezővásárhelyen az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok rendezvénysorozat. Az állattenyésztés nyolc ágazata, a ló-, a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, kecske-, a baromfi-, díszbaromfi-, és nyúltenyésztők, a halászat, vadászat, valamint az állattenyésztéshez kapcsolódó növénytermesztés legjelesebb képviselői mutatkoztak be. Az idei rendezvény és kiállítás egy Magyarországon szervezett szakmai világtalálkozó állomása, ezért kivételesen a megszokottól eltérő időpontban az elmúlt héten, csütörtöktől vasárnapig tartották.
A kiállítás, amelyet a hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda Zrt. szervez kezdettől fogva, a Magyar Állattenyésztők Szövetségével és tagszervezeteivel közösen, a magyar mezőgazdaság egyik legjelentősebb szakmai találkozójává vált. A zrt. teremtette meg Magyarországon az újkori állatkiállítások kultúráját, s vezette be az állatbírálatokat a legfejlettebb állattenyésztő országok mintája alapján.
A küllemében is lenyűgöző kiállítóterület évről évre több tenyészállatnak ad helyet. A kellemes hangulatú, magyaros stílusú, nádfedeles, faszerkezetes bemutatóterek között járva a vidék legnagyobb mezőgazdasági szakmai találkozója fogadta a látogatókat. A szakmai napok száma gyarapodott, így május 19-én és 20-án, azaz csütörtökön és pénteken volt a két fő nap a tenyészállatok bírálata szempontjából, ekkorra várták a legtöbb szakembert a nemzetközi szaktekintélyek hangos, nyilvános show-szerű bírálatainak megtekintésére. A díjakat is pénteken osztották ki, viszont a díjazott tenyészállatok felvezetését szombaton és vasárnap is meg lehetett tekinteni. A húsmarhaszekció nemzetközi bírája a francia Patrick Reserve (az egyik legnevesebb húsmarha-nemesítő) volt, ő értékelte a népes számban felvonultatott hazai húsmarhákat (pl. csak charolaisből 65 tenyészállat volt a kiállításon).
Újabb ideiglenes fedett csarnokkal bővült a kiállítótér idén, a három csarnokon kívül egy 350 négyzetméteres sátorban is várták a látogatókat. A tavalyihoz képest 1500 négyzetméterrel nagyobb kiállítóterületen voltak jelen a mezőgazdasági gépek is, nagy az igény a minél teljesebb körű bemutatkozásra. Amit kiállításszervezésnél mindenkor a legfontosabbnak tart a rendező csapat, az a szakmaiság. A nyilvános show-bírálatok, a tenyészállat-árverések a mindenkori anyaországi állomány élvonalának aktuális képét tükrözik. A piaci helyzetet is jelezte, amikor az ágazat mélypontja miatt kevesebb sertést vagy tehenet hoztak a kiállításra, de azt is megmutatja minden évben, miben történt változás. Mivel az állattenyésztés nélkülözhetetlen eleme a növénytermesztés, ezért fejlődött az évek során a kiállítás tovább, és ad minél több helyet a növénytermesztésnek és a gépkiállítóknak is.
A magyar mezőgazdaság jelentős része megjelenik a vásárhelyi kiállításon, a szaporodásbiológiától a tartástechnológián át a takarmányozásig minden – az állattenyésztéshez szükséges – szakterület képviselőit, a vetőmag-előállítókat, műtrágya-forgalmazókat, gépgyártókat és -forgalmazókat, a különböző technikák és technológiák képviselőit meg lehet találni a seregszemlén. Sor került halfajta-bemutatóra, bemutatófejésre és juhnyírásra, csikós- és fogathajtó-bemutatóra, lovastorna-bemutatóra, díjugrató versenyre, magyarvizsla-showra, vakvezető kutyák, terelő pásztorkutyák munkájának szemléjére, a szakmaiságot és a szórakozást magas fokon biztosították.