Gyorsan terjedő betegségek veszélyeztetik a hazai szarvasmarha- és sertésállományt: az ország határaihoz nagyon közel jelent meg a szarvasmarhák bőrcsomósodáskór nevű betegsége és az afrikai sertéspestis. Mindkét betegség rendkívül súlyos, terjedésük megelőzéséért határozott lépésekre van szükség. Teljesen betiltják az állatok mozgatását, kereskedelmét az érintett vidékeken.
Május 14-től Szatmártól Tulceáig, s mostanra már Tulceától Temes megyéig is teljes állategészségügyi készültségi állapot lépett érvénybe. A határ menti megyékben betiltották a barompiacok, vásárok, kiállítások szervezését. Kovászna megyében bizottságot hoztak létre a betegségek megelőzésére. A kórt gyanú esetén (ha a farmon több szarvasmarhánál bőrcsomók, hegek jelennek meg, sertéseknél lilás foltok képződnek a bőrön, az állat erősen vérzik) azonnal jelenteni kell a 0722 700 699-es telefonszámon – tudtuk meg dr. Sikó-Barabási Sándortól, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetőjétől.
Az afrikai sertéspestis vírus okozta fertőző betegség, amely a házi sertéseket és vaddisznókat is veszélyezteti, Ukrajnában és a balti országokban van jelen. 2007–2008-ban Grúziában ütötte fel fejét, egy év alatt elpusztult az ország teljes házisertés- és vaddisznóállománya. Pillanatnyilag a betegség Románia határától csupán 70 kilométerre – Iaşi, Suceava, Botoşani, Máramaros, Szatmár megye szomszédságában – szedi áldozatait. Fertőzött vaddisznók a betegség terjedésének fő okai, ezért a döglötten talált vagy lelőtt vaddisznókat az állategészségügyi laboratóriumokban kell megvizsgálni.
Rohamosan terjed Bulgáriában a szarvasmarhák bőrcsomósodáskór nevű betegsége, amely nem érinti a juh- és kecskeállományokat. Április közepén 31 szarvasmarhafarmon jelent meg, egy hónappal később az érintett gazdaságok száma 77-re emelkedett. Terjedésének megelőzése érdekében (Romániára, Macedóniára, Szerbiára nézve jelent veszélyt) ezerszámra pusztítottak el szarvasmarhákat. A bőrcsomósodás gazdasági szempontból is komoly károkat okoz. Csökken a szarvasmarhák termelőképessége, a növendékek esetében nő az elhullás aránya, az anyatehenek elvetélhetnek, fogyatékos borjakat hozhatnak világra. Csökken a szarvasmarhák értékesítési ára, bevételkieséssel kell számolniuk a tenyésztőknek.
A betegségek észlelésének pillanatában az érintett farmok körül három kilométeres védelmi sávot létesítenek, tíz kilométeres körzetben felügyeleti zónát hoznak létre. A fertőzött farmokon le kell ölni a betegségekre fogékony állatfajokat, a tetemeket a helyszínen el kell égetni vagy elásni, esetleg állati tetemek égetésére szakosodott céggel megsemmisíttetni. A fertőzésgyanús takarmányt, almot, állati ürüléket ugyancsak meg kell semmisíteni vagy megfelelően kezelni, ennek módját a hatósági állatorvosok határozzák meg.
A két rendkívül súlyos betegség terjedésének megelőzése érdekében a gazdáknak azonnal jelenteniük kell a fertőzöttség legkisebb gyanúját is. Ha döglött vaddisznót találnak, a tetemet vagy az elpusztult állat belső szerveit az állategészségügyi hatóság szakembereinek biztonságos körülmények között kell elszállítaniuk.
Az érintett fajok kereskedelme az államokból és feléjük csak az állat-egészségügyi hatóság engedélyével lehetséges. Kerülni kell, hogy az állatok a szomszédos farmok jószágaival érintkezzenek, korlátozni kell a gazdaságok között az emberek mozgását is. Nem ajánlott a farmok között a takarmány, alom, felszerelések, gépek, járművek cseréje. Kerülni kell, hogy a farmot idegen személyek látogassák. Tekintettel kell lenni arra, hogy a betegségeket a vadállatok, vadmadarak, rovarok, rágcsálók is terjeszthetik. A legelőkön kerülni kell, hogy az állatok patakokból, állóvizekből igyanak.
