Ha nem jut mindenkinek elegendő, legalább a kiváltságosak kapjanak jó sokat – ez lehet a különleges nyugdíjakat javaslók, megszavazók fejében. És kiváltságosak bizony szép számmal vannak Romániában. Az elmúlt hat évben hét kategória – köztük önmaguk – számára szavazták meg a különnyugdíjat, és még jelenlegi mandátumuk alatt tovább szaporítanák a kegyeltek sorát, kiegészítést adnának a helyi választottaknak, saját tanácsadóiknak, a mentősöknek, sőt, a tanároknak is.
Csakhogy ez a sok speciális járandóság felborítja a nyugdíjrendszert, a nagy kosárból osztogatás miatt nem emelhető az egyszerű halandók juttatása, és előfordulhat, hogy 2050-re összeomlik az egész tákolmány – ezt már a munkaügyi miniszter nyilatkozta, aki szerint mihamarabb vissza kellene térni az egységes nyugdíjrendszerre, azaz ki-ki annyit kapjon a munkából való visszavonulás után, amennyit befizetett dolgozó évei alatt.
Dragoş Pîslaru tárcavezető szerint a román társadalomban nagy gond van a szolidaritással, ezt jelzi a különleges nyugdíjak egyre jobban terpeszkedő rendszere. Bizonyos szakmai, politikai csoportosulások úgy érzik, több jár nekik, mint az átlagnak, és miután kikanyarítják megérdemeltnek vélt jussukat, cseppet sem törődnek azzal, hogy így a tömegeknek kevesebb marad. „Pedig az a pénz, amit pluszba kapnak, a nagy közösből van, azt a többiektől veszik el” – figyelmeztet a miniszter, és nem is biztat az átlagnyugdíjak emelésével, „majd akkor, ha lesz erre mód és fedezet”. Addig marad az infláció arányában történő kiigazítás.
Bajban a román nyugdíjrendszer, ezt tudjuk már egy ideje, sokan kongatták a vészharangot, hogy a mai 30–40 évesek hiába törlesztik becsülettel hozzájárulásukat, alig kapnak majd időskori járandóságot. Hozzájárul ehhez a társadalom elöregedése, a nagyarányú elvándorlás, de lám, fosztja, bomlasztja a rendszert a különleges nyugdíjak gyakorlata is.
Dragoş Pîslaru azt is leszögezi, bár tisztában vannak, hogy két-három évtized, és a rendszer csődöt mondhat, a jelenlegi kormány nem vállalhatja fel az egységes nyugdíjrendszerre való visszatérést. A különleges nyugdíjakért és szavazatokért hadakozó honatyák azonnal megbuktatnák a szakértői kabinetet. Úgy tűnik, a másik utat választották: az „áldozatok” támogatását próbálják megnyerni, hátha így gátat vethetnek a kiváltságosok további pénzosztogatásának. Talán arra is számítanak vészharangkongatásukkal, hogy a következő, politikai kormány megpróbálja majd megmenteni a különleges nyugdíjak által is sorvasztott rendszert, s hajlandó lesz lépni majd, hogy ne csak a keveseknek jusson sok, de a tömegek is kaphassanak kicsit többet.