A Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközségben május 22-én délelőtt az anyákat köszöntötték, ezt követően a délutánig tartó színes családnapon mintegy nyolcvanan vettek részt. A közös ebédet a Nőszövetség készítette, utána Pál Tünde vallástanár Életemmel a családom életében, Nagy Enikő és Sánta Edit Családok segítése a veszteségek feldolgozásában címmel tartott előadást. Amíg a felnőttek előadásokat hallgattak, a gyermekeket kézműves-foglalkozások, játékok, mesekuckó, vetélkedő várta az Ifjúsági Egylettel. A családnap előtt pénteken és szombaton a házasságra készülőknek tartott felkészítőt az egyházközség lelkésze, Kovács István és Pál Tünde vallástanár, pszichológus, mindketten Prepare/Enrich tanácsadók, a Ketten együtt házassági felkészítő és tanácsadó műhely erdélyi csoportjának tagjai.
Az Unitárius Egyház házasságra felkészítő programját, az Összehangolót 2014-ben indítottuk útjára – avat be Pál Tünde. Szükségességét két meghatározó társadalmi jelenség motiválta: a vallásosság és a házasságok átalakulásának folyamata, amelynek leglátványosabb jellemzői: a házasságkötési gyakoriság visszaesése, a válások növekvő száma, a termékenység csökkenése, a házasság nélküli együttélések terjedése, s ezzel együtt a házasságon kívüli születések arányának emelkedése. A vallásosság csökkenése igen szoros kapcsolatban áll a házasság stabilitásával, minőségével. A házasságra felkészítő program az aktív misszió eszköze lehet, olyan módszer, amely képes megszólítani és egyházközelbe vonzani az ötven év alatti nemzedéket. Tudatosítja bennünk, hogy az evangélium nemcsak az egyháztagok lelki életére, hanem az emberi kapcsolatokra – és ezen belül a házassági kapcsolatra is – empirikusan kimutatható pozitív hatást képes gyakorolni.
A családnap célja, hogy erősítsük a családi közösségeket, ráébredjünk, hogy boldogan élni a családban, a házasságban nem csupán a jó párválasztáson múlik, nem is szerencse kérdése, hanem a család minden tagjának folyamatos imádságán és tudatos munkáján áll vagy bukik – mondta érdeklődésünkre Kovács István lelkész.
Életemmel a családom életében című előadás kapcsán az előadó hangsúlyozta, hogy mindegyik családtag meghatározza a család jó működését. A transzgenerációs elmélet alapján követte végig a jó és a diszfunkcionális család különbözőségeit. A veszteségfeldolgozásról Nagy Enikő és Sánta Edit előadásában elhangzott, hogy életünk során számos veszteséget élünk át. Legtöbbünk előbb-utóbb szembesül egy számára fontos kapcsolat elvesztésével, egy kíméletlen diagnózis képében érkező betegséggel, elveszíthetjük otthonunkat, munkahelyünket. Ilyenkor alapjában rendül meg világképünk, önbecsülésünk. A veszteségek legdrámaibb formája a halál. Az el nem gyászolt veszteségek betolakodó gócként kötik le érzelmi energiáinkat, kibillentenek testi-lelki egyensúlyunkból. Az igazi, mély veszteségfeldolgozás velejárója egyfajta újjászületés, amikor ismét képessé válunk teljes értékű életet élni, akár új világlátással.
Az előadásokkal párhuzamosan a fiatalokat különböző foglalkozások várták. A meglepetésszobába bekötött szemmel lehetett belépni, és megkóstolni a gyümölcsöket, kitalálni a tárgyak nevét. Más helyen Tordai Ilona agyagozó segített felfedezni a mesterség műhelytitkait, de a bútorfestés és a papírhajtogatás fortélyait is kipróbálhatták a Buzogány–Csoma házaspárral, Fazakas Rékával és Kisgyörgy Noémivel. A rendezvény végén szülők és gyermekek közös vetélkedőn pallérozták tudásukat Bíró Attila vezetésével.
