Tegnap délelőtt nagy volt a sürgés a falu – szó szerint – első házában: a Kálnoky-vendégházak alkalmazottai folyamatosan az udvaron és a kapu előtt tüsténkedtek, hordták be a felszereléseket, poggyászokat, de jutott étel-ital is bőven. Bár az alkalmazottak diszkréten elhárították, hogy bármilyen információval is szolgáljanak az érdeklődőknek, biztosnak mondható, hogy a walesi herceg asztalára kürtőskalácsot is felszolgálnak – egy mikrobusz a székelyföldi ínyencséget parázs fölött forgató gépet hozott –, mellette három hatalmas házikenyeret is bevittek, s néhány láda, a csíki manufaktúrából kikerülő sörösláda is látható volt. A magas rangú vendég kíséretéhez tartozók közül többen az udvaron beszélgettek, néha-néha hangos angol, román és magyar szavak hallatszottak ki, ám Károly herceget csak akkor lehetett látni, amikor két óra tájban sétálni indult a rezidenciától nem túlságosan messze lévő tetőre, a Vargáékhoz. Népes volt kísérete: az elemózsiát szállító szekér bakján ülő bácsitól kezdve az őrző-védő legényeken és vadászon át a helyiek által csak „a botanikusnak” mondott, hosszú hajú, ősz angol úriemberig huszonnégyen indultak piknikezni. A kirándulás vége felé, fél négy után hirtelen hatalmas mennyiségű csapadék hullott le, a népes sereg fák alá húzódva várta meg, amíg csendesedik az ítéletidő, de így is bőrig ázva értek haza.
Károly herceg mai programjáról annyit tudni, hogy a reggeli órákban a Brassó megyei Szászfehéregyházán felavatja azt a képzési központot, amelyet alapítványa létesített, s ahol falusi fiatalok számára hagyományos mesterségeket fognak tanítani. Zalánpatakra való visszatérését követően a hétvégén felavatott, Préda Barna által létrehozott tájházat látogatja meg.