Bár a kozmetikai piac forgalma milliárdokban mérhető, roppant kevés információt találunk a krémek hosszú távú hatásáról — mondta a hvg.hu-nak Nyirkos Péter bőrgyógyász, de azt is hozzátette hamarjában: nem kell a rémhíreknek bedőlni.
,,Én is találkoztam már interneten keringő feketelistával, amely azt állítja, hogy mérgeket kenünk magunkra; ez azért nem pont így van" — fogalmaz. Szerinte, ha egy termékről kiderül, hogy ártalmas, úgyis kivonják a forgalomból, de nagy bajt amúgy sem okozhatnak, általában kiütések jelennek meg a bőrön.
Arra már volt példa, hogy betiltottak egy szert. Az Európai Unió tanácsadó testületeként működő Kozmetikia Tudományos Bizottság felmérése szerint az MDGN nevű szer, amely számos kozmetikai termékben, többek között tusfürdőkben, testápolókban, babaápolási szerekben, samponokban megtalálható konzerválóanyag, allergiás tüneteket és bőrgyulladást okozhat. Az unió ezek után nem sokat habozott, 2005-től betiltotta a szert. Igaz, előtte több mint tíz évig a piacon volt, s ebből is látszik, hogy a lehetséges mellékhatásokról nem készült alapos vizsgálat.
,,A törvény nem követeli meg az ellenőrzést, sőt, ma már engedélyeztetési procedúra sincs; csupán utólagos felelőssége van a gyártónak" — mondja a bőrgyógyász. Ha a kozmetikum bőrproblémát okoz, kártérítési pert indíthat a fogyasztó. A bőrgyógyász szerint állatvédők nyomására már az állatkísérleteket is igyekeznek mellőzni a gyártók, csak ezzel a fogyasztó járt rosszul, hiszen kimarad az adott termék tesztelése.
Ma már minden vackot el lehet adni, amire rá van írva, hogy természetes alapanyagokból készült, noha sokaknak fogalmuk sincs arról, hogy ez mit jelent — állítja Nyirkos doktor, hozzátéve: egyáltalán nem biztos, hogy a természetes jobb, mint a mesterséges, hiszen annak idején nem véletlenül került előtérbe az utóbbi. ,,Egy természetes alapanyag is lehet nagyon rossz minőségű, s ezáltal veszélyes. A mesterségesnek pedig rengeteg jó tulajdonságát említhetjük, például azt, hogy sokkal tisztább körülmények között lehet előállítani, homogénebb, ami azt jelenti, hogy kevésbé allergén, azaz kisebb valószínűséggel vált majd ki allergiát. Számos olyan konzerválóanyag van, amely nem veszélytelen, de még mindig szerencsésebb, hogy használják őket, mint hogy a termékek viszonylag rövid időn belül lejárjanak, ami sokkal nagyobb bajt okozhatna."
,,Nemrég apró bőrkiütéssel fordult hozzám az egyik páciensem, akit alig tudtam meggyőzni, hogy ne kenje magát az éppen aktuális arckrémével; mint kiderült, nekem volt igazam, az amúgy természetes alapanyagokból készült kence abbahagyása után elmúltak a tünetek" — meséli Nyirkos Péter, aki szerint nagyon nehéz kimutatni, melyik kozmetikum okozza a bőrproblémát, főleg ha a páciens egyszerre többet is használ.
A normál típusú bőrt nem kell állandóan krémezni, a túlzott kozmetikumfogyasztás veszélyes is lehet — ad tanácsokat a bőrgyógyász, aki szerint önmagában az még nem jelent garanciát, ha patikában vásárolunk magunknak szépítőszereket. De kétségtelenül az a gyártó, amely beviszi a gyógyszertárakba a termékét, nagy felelősséget vállal; nem tud eltűnni, mint az, aki néhány hónapon belül már más néven forgalmazza termékeit. Az olcsóbb kozmetikumoknál szintén joggal merülhetnek fel kételyek, ami nem jelenti azt, hogy a drágább eleve jobb. (hvg.hu—f.e.)