A néprajzkutató és népzenegyűjtő, a mezőségi szórvány lélekmentője, a különös memóriával megáldott, a falusi embert bármikor szóra, énekre bíró, de ő maga nehezen megközelíthető Kallós Zoltán távollétében is közel került az érdeklődőkhöz a róla szóló könyv csütörtöki sepsiszentgyörgyi bemutatóján. A megyei könyvtár Gábor Áron Termében Csinta Samuval, A lélekmentő – Kallós Zoltán első kilencven éve című kötet szerzőjével Prezsmer Boglárka beszélgetett.
Kallós Zoltán gyűjtőmunkájának és az általa létrehozott válaszúti szórványkollégiumnak és múzeumnak közös vonása, hogy mindkettő célja a dokumentálás, értékmentés, továbbadás és megőrzés – hangsúlyozta Prezsmer Boglárka. Kérdésére Csinta Samu elmondta, a Kallós-könyv megírására Kelemen Lászlótól, a budapesti Hagyományok Háza igazgatójától kapott felkérést tavaly decemberben, a kötetnek Kallós Zoltán áprilisi, kilencvenedik születésnapjára kellett elkészülnie. Csinta Samu három felismerést emlegetett, ami meghatározta a kiadvány dokumentarista, elbeszélő-emlékező és a jelen történéseit hűen rögzítő jellegét: felfigyelt Kallós Zoltán hihetetlen éles memóriájára, amellyel a múltat idézi, adatközlői életére, családfájára emlékezik; rájött, hogy a Kallós-képet a kortársak, egykori munkatársak, tanítványok, tisztelők elbeszélései gazdagíthatják; az életmű bemutatása úgy teljes, ha nemcsak arról szól, amit Kallós Zoltán maga mögött hagy, hanem arról is, amit jelenleg is épít, ami a mai válaszúti csoda. Prezsmer Boglárka teremtő embernek nevezte Kallós Zoltánt, Csinta Samu szerint Kallós legnagyobb értékei közé tartozik az örök remény és a hit.
Deák Gyula, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes igazgatója is szólt Kallós Zoltánról, akinek közelsége, ráhatása meghatározta fiatalkorát, egész életét, azokat a lépéseket, amelyek a gépészmérnöki pályától elvezettek a népi kultúra iránti elkötelezettségig.
A Kallós-modellhez hasonló a Romániai Magyar Néptánc Egyesület által végzett értékmegőrzés, a szervezők ezért társították a kötetbemutatóhoz a Mozdulatokba vésett gyökerek – A romániai magyar kisebbség kulturális szellemi örökségének megőrzése program ismertetését. Az Izland, Liechtenstein és Norvégia által létrehozott EGT finanszírozási mechanizmus révén támogatott, közel 248 ezer lej értékű pályázat célja a magántulajdonban lévő népzenei, néptánc- és fotóanyag, valamint a meglévő intézményi gyűjtemények digitalizálása és közzététele. Deák Gyula elmondta, a magángyűjtők nagy hányada nem szívesen adja át anyagait, így főként a Háromszék Táncegyüttes és a szamosújvári Téka Alapítvány gyűjteményét dolgozták fel a sepsiszentgyörgyi folklórdokumentációs központban. Elkészült egy harminclemezes DVD-gyűjtemény, ebből százhúszat intézményeknek ingyen adnak át, húsz azok rendelkezésére áll, akik anyagi támogatást nyújtanak a pályázat tízszázalékos önrészének előteremtésére. Bartha Ágnes projektvezető ismertette a www.folkmedia.ro honlapot, amelynek médiatár menüpontja alatt a teljes gyűjtemény anyaga elérhető.
