Köztudottan a főbb, a  mezőgazdaság fejlesztését célzó kiírásokra április 28-tól lehet pályázni egészen október 31-ig, viszont csak abban az esetben, ha a pályázati pénzek addig kitartanak. Ha a határidő előtt az éves keretösszeg elfogy, az ügynökség leállítja a pályázatok további fogadását.
A gazdaságok korszerűsítésénél ebben az évben összesen 270 millió euróra lehet pályázni, négy területen: növénytermesztő és állattenyésztő gazdaságok korszerűsítése (a keretösszeg 140, illetve 80 millió euró), hegyvidéki gazdaságok korszerűsítése (40 millió euró) és családi gazdaságok korszerűsítése (10 millió euró). Az ügynökség bejelentése szerint a növénytermesztő összetevőnél június 6-án elfogyott a pályázható összeg, vagyis a 140 millió euró.
A helyzet furcsaságát jelzi, hogy a május hónap végi kimutatás szerint addig mindössze tíz pályázatot töltöttek fel, ezek értéke 4,1 millió eurót tett ki, ami azt jelenti, hogy 5–6 nap alatt fogyott el közel 136 millió euró. Talán a múlt hónapra érvényes magas minőségi küszöb pontszám miatt volt addig kevés pályázat, de a júniusra érvényes, minimálisan elérendő pályázati pontszám 65-ről 55 pontra esett májushoz képest. Egyes vélemények szerint kis csalás is történhetett, ugyanis a pályázó az üzleti tervében magának állapítja meg (pontozza) a pályázat értékét, vagyis összesíti, hogy melyik pontot érő feltételnek felel meg. Természetesen a vidékfejlesztési iroda szakemberei utólag ellenőrzik, hogy ez a saját pontszám megfelel-e a valóságnak. Viszont az megtörténhetett, hogy a pályázó túlértékelte magát, a rendszer érzékeli a pályázó pontszámát, és engedte az ügynökség számítógépes rendszerébe feltölteni.
A rendszer úgy működik, hogy minden intézkedésnél engedélyezi a pályázatok feltöltését az éves keretösszegnél 20 százalékkal nagyobb értékben (azzal számolva, hogy az elbírálásnál lesznek nem kifizethető pályázatok), majd amikor ezt a túlhaladást érzékeli, automatikusan lezárja a további pályázatok feltöltésének lehetőségét. Ha a saját pontozás megegyezik a szakember által megítélt pontszámmal az ellenőrzésnél, valamint ha a pályázat eléri az illető hónapra érvényes „minőségi küszöb” pontszámot, akkor az illető hónapban a pályázat általános elbírálásra kerül. Viszont, ha valóban csalás történt, a pályázó nagyobb pontot adott magának, mint amennyi a valóságban járna, és ez a különbség meghaladja a 20 százalékot, a büntetés csak abban áll, hogy a pályázat várólistára kerül, s csak az utolsó kiválogatásnál bírálják el és rangsorolják. Amennyiben kifizethetőnek minősítik, a pályázatok minden hónap végén országos rangsorolásra, kiválogatásra kerülnek.
 A tavaly a nem hegyvidéki gazdaság-korszerűsítési pályázatoknál a pályázható összeg majdnem a kiírás határidejéig, október végéig  kitartott, ezért is merülhetett fel a gyanú a pályázatkészítő cégek részéről a túlpontozásos csalást illetően.
Szakál András, a megyei vidékfejlesztési iroda igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy a hegyvidéki zónából a gazdaságok korszerűsítésére (4.1 intézkedés) nálunk még egyetlen pályázatot sem tettek le, a fiatal gazdák viszont jobban érdeklődnek, itt már 12 pályázat (6.1-es intézkedés) érkezett be hozzájuk. A fenti helyzet ismeretében az igazgató azt ajánlja: ha a pályázók elérik az adott hónapra érvényes pontszámot, siessenek a pályázatok rendszerbe való feltöltésével. Emlékeztetett, hogy júniusra a gazdaságok korszerűsítésénél a minimális feltölthető és elbírálható pontszám 55, a fiatal gazdák támogatásánál 65, a kisgazdaságok támogatásánál (6.3-as intézkedés) pedig 45 pont. Van még pénz bőven, hiszen a 4.1-nél országos szinten a hegyvidéki zónából (a megye községeinek háromnegyede ide tartozik) még csak néhány pályázatot tettek le, szinte mind megvan még a 2016-ban pályázható 40 millió euró. A fiatal gazdák támogatásánál is van még bőven pénz, itt az éves pályázható összeg 160 millió euró, ebből 33 millió euróra a hegyvidéki fiatalok külön pályázhatnak.