Kinyílik a bicska a gazda zsebében, úgy változnak a létüket, megmaradásukat segítő (vagy ellehetetlenítő?) rendelkezések. Pontosan egy héttel ezelőtt, a bukaresti gazdatüntetésen Achim Irimescu agrárminiszter nagymellénnyel állt a mikrofon elé: olyanokat mondott, amit a gazdák rég szerettek volna hallani, de még inkább megélni. Számottevően nő a fejős- és húsmarhák termeléshez kötött támogatása, árkiegészítő szubvenciót kapnak a tejtermelők – hangoztatta a miniszter. Azt is elmondta: június végéig folyósítják a 2015-ös évre szóló támogatásokat, addig minden gazda megkapja a neki járó pénzt. Ez rendben van, még akkor is, ha régen pénzt kellett volna kapniuk a gazdáknak.
Aztán néhány nap múlva újból nyilatkozott az egyik tévéadón. Nyilván, a képernyőről kellett üzennie a gazdáknak, mert ha ezt „egyenesben” mondja el, nagy lett volna a felkoncolás veszélye. A tévéből jelentette be: megeshet, hogy a tavalyi támogatások kifizetésének határidejét októberre tolják ki! Nem helyi döntés ez, az unió diktálja – magyarázkodott a miniszter. Mindez nem biztos, mindent megtesznek, hogy ne történjen meg – jelezte. De ha mégis… akkor a bukaresti agráradminisztráció nem hibás, az egységes Európában kell keresni a gondot, sugallta beszédében.
Ha az egész Európai Unóban, minden tagországban ez a helyzet, akkor érthető a mentegetőzés. De nem így van. Tavaly december elsején (az uniós engedmények szerint) sok tagországban a gazdák megkapták az éves támogatások összességét. Mindent, ami járt nekik, az utolsó banit is, euróban számolva.
Nálunk? Tavaly ősztől, több mint egy fél éve hitegetnek. Egy kis türelem, de utalják a szubvenciókat. Mert ilyen vagy olyan bajok vannak a számítógépes rendszerrel, a különféle ellenőrzések feldolgozásával. Hivatalosan nem mondták, de sugallták, a bukott Ponta-kormány keze is benne van. Az egyik irodában azon dolgoztak a hatalmon lévők, hogy rendszerbe vigyék a támogatási kéréseket, egy ajtóval odébb a regisztrált adatokat törölték a hivatalban maradt peszedisták…
Eddig hittük a meséket. Továbbra azonban nem etethetnek maszlaggal. Pénz kell, ha már pénzt ígértek, anyagiak nélkül csődbe megy a mezőgazdaság. Ősszel nem volt pénz szántásra, vetésre. Tavasztól vetőmagvásárra, műtrágya beszerzésére, gépi munkákra. És úgy néz ki, hogy a hamarosan kezdődő cséplésre, takarmány-betakarításra sem lesz pénz. És mit szól ehhez az országvezetés? Semmit. Nem áll ki a gazdaérdek mellett a kormány, élén az uniós agráriumról legtöbbet tudó volt agrárbiztos, jelenlegi kormányfő Cioloşsal. Nem áll ki a parlament (van ott valaki, aki nem a multik mellett szavaz, hanem ténylegesen képviseli a román és a magyar gazdaérdeket?), és a sort folytatni lehet. Még az érdekképviselettel is baj van. Nem a megyében, hanem országos szinten. Egyre többen mondják, a gazdák országos vezérei lepaktálnak a hatalommal, csupán egyes érdekeket képviselnek, ezek között utolsók a kis- és közepes gazdaságok – melyekre szavak szintjén az ország mezőgazdaságát alapozzák.
