A boldogság, az bársony,
ölébe vesz, elaltat,
ringat, és sose faggat.
Az öröm gidalábon
ugrik a lány nyomába –
a bánat mindig sánta.
Nem járok már bicegve,
ugrálok kecskelábon –
az út alattam bársony!
Nem úgy van az
Azt fütyüli a rigó:
„Fiú, fiú millió,
csak fiúnak lenni jó,
fiúnak jut a dió!”
Nem úgy van az, te rigó,
fütyülj más nótát is:
Ha a fiú millió,
millió a lány is!
Ha nagyra nő a fiú,
eléri az ágat,
mind leveri a diót,
elviszi a lánynak!
