A történelmi köszöntés megilleti az olyan nélkülözhetetlen szakmabélieket, mint a bányászok és erdészek. Most is baráti a kapcsolat közöttük, mondták a zöld díszruhába öltözött erdészmérnökök a múlt heti háromszéki fórumon, régi selmecbányai közös egyetemüket elszakította ugyan Trianon, Sopronban azért most is sokszor kezet szorít bányász és erdész, a két alapvető szakma pedig egymás mellett nőtt naggyá.
Csak úgy ontotta a kiválóan képzett szakembereket a Kárpát-medence minden irányába Selmecbánya: a Bedő Albert nagyságú erdészmérnököket azért, hogy őrizzék a zöld erdőtakarót, a bányamérnököket pedig, hogy alapos tudásukkal a felszínre hozhassák kincseinket, a vasércet, a szenet. Greguss János (1844–1894), Hoffmann Géza (1871–1940) és Kekkel János (1878–1957) okleveles bányamérnök-igazgatóként egymást követően fél évszázadon keresztül irányították az erdővidéki szénbányászatot, amely 1872 óta százaknak, majd később ezreknek biztosította a megélhetést. Az egykori rangos széntermelő bányasornak talán éppen a felszámolás előtt álló legutolsó egysége a felsőrákosi lignitfejtés.
– Ide figyelj – szólított meg a kálnoki temetőben tartott Bedő-emlékműavató és a kocsányos emléktölgy ültetése közben dr. Király Pál, sokunk kedves Király Pali bácsija –, őrizzétek meg Bedő emlékét, készítsétek már el a Bedő-emlékházat, mert ezután kevesebbet jövünk ide, most a többi nagyon a sor, ide csak néhanapján jut el egy-egy erdész. Jövőben emlékezünk Kaán Károlyra Mezőtúron, utána Tiszai Lajos következik.
A 84 éves Pali bátyánk Kőröspatak és Kálnok örök vendége, a Kétmilliomodik hektár magyar erdő emlékérem kitüntetettje (2015), erdőmérnök, szakújságíró, szerkesztő, közel kétezer szakcikk, önálló könyv megírásáért kapta meg a magyar erdészeti szaksajtó történetében legtöbbet publikáló szakíró díját. 1970–94 között a budapesti Erdőgazdaság és Faipar című folyóirat felelős szerkesztője volt. Gödöllő szülötteként, Sopron végzettjeként mindig ott van, ahol mi, székelyek megjelenünk. Háromszék szerelmeseként a nyár elején a budapesti Millenáris Parkban a Székely fesztiválon is kezet szoríthattunk. Eljött és meghallgatta a háromszéki borvizekről szóló bemutatót. Mert érdekelte.
A kálnoki temetőben
– Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) képviselete a 147. erdész vándorgyűlésen Bedő Albert teljesen felújított kálnoki síremlékénél helyezte el a késői emlékezés virágait. A sírfelújítást mi is segítettük lehetőségeink szerint – tájékoztatott a falu unitárius lelkészasszonya, Szabó Adél.
A figyelmes szemlélődőnek azt is észre kellett vennie, hogy a temető ösvényének másik oldalán Bedő hőn szeretett édesanyja, Jancsó Anna síremléke is megújult. A kálnoki Bedő-sírok környezetében régi találkozások jutottak eszembe. Ugyanis a kálnoki erdészmúzeum, a Bedő-emlékház megteremtésének gondolata nem mai. 1981 őszén e sírnál tette tiszteletét itthoni látogatásakor a magát martonfalvi eredetűnek és kisbaconinak tartó kisborosnyói dr. Tompa Károly (1923–2002) okleveles erdőmérnök, az egykori mikós diák, nagy Bedő-tisztelő, lapunk néhai munkatársa, Tompa Ernő mérnök és lapszerkesztő testvérbátyja. A Soproni Erdészeti Egyetem néhai tanszékvezető professzora a korabeli Kovászna megyei erdészeti vezetők – néhai Sárkány Árpád és Nagy Lajos mérnök – társaságában látogatta meg Bedő Albert síremlékét, és Bedő-dokumentumokat is hagyott „a majdan leendő kálnoki Bedő-múzeum” számára. Kálnok akkori jeles unitárius szónok-lelkésze, jelenleg a 103. évében Bodokon élő Nemes Dénes fogadta, aki elmondta, hogy Bedőt a kálnoki templomban ravatalozták fel. Néhai Bedő Zoltán tanító és építészmester, a sír akkori tatarozója is elkísérte őket. Ebben az időben volt szerencsénk – a Nemes lelkész házaspár segítségével – összeállítani a Bedők ezen ágának vázlatos családfáját, amelyből megtudható, hogy a Bedő Albert testvére, Bedő Lajos dédunokái ma is élnek Budapesten. Bedő Albertről mint buzgó unitáriusról szintén a kálnoki templomban emlékeztünk a lepergett évtizedekben nem egy alkalommal, hiszen örökös alapítója volt a Dávid Ferenc Egyletnek, édesapja kőröspataki lelkész, a szabadságharc résztvevője. A vándorgyűlés képviselete ez alkalommal sem felejtett el virágot helyezni a kőröspataki unitárius lelkészi lak emléktáblájára, hiszen a mai parókia helyén álló régi papi lakásban ringatták Bedő Albert bölcsőjét.
Új ünnepi kiadvány
Az Országos Erdészeti Egyesület alapításának 150. jubileumán, a 147. vándorgyűlésre jelent meg Budapesten a Bedő Albert, a székely erdész polihisztor című díszkiadvány, amely teljes keresztmetszetét nyújtja a magyar erdőtörvény atyja sokoldalú munkásságának. E sorok írója Itthoni gondolatok Bedő Albertről című gondolatébresztő cikke mellett az Árkossal, Sepsikőröspatakkal és Kálnokkal kapcsolatos testvértelepülési emlékekről dr. Krizsán Józsefné Józsa Piroska írása olvasható, aki Mezőtúr képviseletében vett részt a vándorgyűlésen. A mezőtúri Kaán Károly Alapítvány egykori elnöke, jelenlegi kuratóriumi tagja gondoskodott, hogy Bedő Albert portrédomborművével ellátott emléktábla díszíthesse a kálnoki elemi iskola homlokfalát, emlékcserjék zöldelljenek a kálnoki Bedő-mellszobor körül. Krizsánné kezdeményezésére emlékezhetnek az árkosi gimnáziumi tanulók iskolájuk névadójára, dr. Gelei Józsefre (1885–1952), Árkos szülöttére, szegedi biológus egyetemi tanárra, akadémikusra. Az alapítvány támogatásával készült el árkosi Benkő Gyula (1888–1958) egykori mezőtúri természetbúvár tanár emléktáblája, akinek nevét felvette mezőtúri iskolája és annak oktatóközpontja. A Gelei-emléktábla a róla elnevezett iskola, a Benkő-domborműves pedig az árkosi községháza homlokát díszíti.
Józsa Piroskát, akit emlékállítóként emlegetnek, 26 esztendeje szeretettel várja és köszönti mindig a három szomszédos falu. Miként elmondta, július 30-án szándékoznak emléktáblával megjelölni dr. Asztalos György (1895–1975) mezőtúri jogász sepsikőröspataki szülőházát, akinek közeli rokonai ma is élnek szülőfalujában.
Kádár Tibor elismerő oklevele
A sepsikőröspataki vándorgyűlésen számtalan díjjal, oklevéllel örvendeztették meg azokat, akik tevékenységükkel az erdészszakmát szolgálták.
A határokon túl dolgozó szakemberek között örömmel láttuk a megyénkben lakó ifj. Kádár Tibor Sándort, a baróti székhelyű Erdővidéki Magánerdészet ötletgazdag erdőmérnökét, aki az OEE erdélyi csoportjában kifejtett szervezői tevékenységéért részesült elismerő oklevélben. Kádár mérnök szakmai feladatai mellett megkülönböztetett kötelességtudattal állt a természet- és környezetvédelem támogatóinak sorába, az őshonos gyümölcsfajták kiváló ismerője, mentésük-óvásuk lelkes szervezője.
A tusnádfürdői közös vacsorán örömhír hangzott el: biztosított a megálmodott kálnoki Bedő-emlékház építésének anyagi háttere. Zárópillanatként ott adták tovább az Országos Erdészeti Egyesület vándorzászlaját. A szervezők köszönetet mondtak Tamás Sándor megyeitanácselnöknek, Kisgyörgy Sándor sepsikőröspataki polgármesternek és önkormányzatának a fórum szervezésében nyújtott segítségükért. Örömmel nyugtázták az általuk tapasztalt megkülönböztetett székely vendégszeretetet.
