A napokban legtöbbször használt mozaikszó – a brit népszavazás folytán valósággá vált Brexit, vagyis Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból – a gazdasági elemzések homlokterébe került. A világgazdaság tekintetében is egyedülálló, előzmény nélküli fejleményekről – bár az unió és London között várhatóan csak ősszel kezdődnek meg a tárgyalások gazdasági viszonyukról – latolgatások egész sora jelent meg. A piacok pedig azonnal reagáltak. Alábbi összeállításunkban az azonnali fejleményeket szedtük egy csokorba.
Leértékelés
A pénzpiacokon jelen lévő befektetők érezhetően nem számítottak arra, hogy a kilépéspártiak győzelmével ér véget a népszavazás. Erre utal, hogy míg csütörtökön a nyugat-európai tőzsdék erős pluszban zártak, a péntek reggeli nyitás után mindenik erős zuhanásba kezdett. A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 index 9,05 százalékos, a frankfurti DAX-index 9,97 százalékos, a párizsi CAC-40 index pedig 10,59 százalékos mínuszban indította a kereskedést. Az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül az EuroStoxx50 11,47 százalékkal esett. A kisebb tőzsdék még erősebb vágást kaptak, nyitás után pár perccel az irányadó indexek közül a belga 7,85 százalékos, a dán 7,18 százalékos, a holland 10,07 százalékos, a lengyel 10,86 százalékos, a portugál 9,33 százalékos, a spanyol 15,95 százalékos mínuszban állt. A részvények szélesebb körét felölelő TOPIX index 7,26 százalékkal süllyedt a csütörtöki záróértékhez képest. Összehasonlításképpen: a Lehman Brothers-féle gazdasági válság idején mindössze 9 százalékot zuhant a részvényindex.
Az olaj világpiaci ára is esett. Közép-európai idő szerint 9 óra után néhány perccel az északi-tengeri Brent augusztusi szállításra hordónként (159 liter) 48,30 dollárba került, 2 dollár 61 centtel, vagyis 5,13 százalékkal lett olcsóbb az ázsiai kereskedésben. A New York-i árupiac elektronikus jegyzésében a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta ára augusztusi szállításra hordónként 2 dollár 56 centtel, 5,11 százalékkal, 47,55 dollárra esett vissza. Az eurót 1,1030 dolláron jegyezték a nemzetközi bankközi devizapiacon, 3,10 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz.
A brit tőzsde nyitása után teljesen összeomlott. A leghevesebb piaci reakció a font gyengülése, amely 1,33 dollár/font körüli több évtizedes mélypontokra sodorta az árfolyamot. Ez még folytatódhat is, tekintettel a brit gazdasági és politikai bizonytalanságokra, valamint a a brit jegybank várható monetáris enyhítési lépéseire, amelyek nyomán a font akár 1,20 dollár/fontig is gyengülhet – jósolták az elemzők.
Komoly csökkenéssel zártak a vezető ázsiai börzék pénteken, a még nyitva tartó tőzsdék mutatói is mínuszban álltak. A legnagyobb gyengüléssel a japán Nikkei-225 index zárt, a tőzsdemutató 7,92 százalékkal 14 952,02 pontra esett, részben amiatt, hogy a jen jelentősen drágult a dollárhoz képest, ami különösen rossz hír az exportra termelőknek.
Nyugalomra intenek
Londoni pénzügyi elemzők igyekeztek megnyugtatni a piacokat. Szerintük megalapozatlanok azok a félelmek, hogy a világgazdaság ismét olyan globális pénzügyi válság előtt áll, mint amilyen a Lehman Brothers óriásbank összeomlását követte, annak ellenére is, hogy egyes árfolyamindexek nagyobbat zuhantak a brit EU-tagságról tartott népszavazás óta, mint a Lehman-sokk után.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai hétfői helyzetértékelésükben kiemelték, hogy a tőzsdei árfolyamok a múlt csütörtöki népszavazás előtti időszakban meredeken erősödtek, mivel a piac azt árazta, hogy a brit választók a bennmaradásra voksolnak. A ház elemzői szerint a Londoni Értéktőzsde legnagyobb tőkeértékű vállalati papírjai alkotta FTSE-100-as index a múlt péntek óta végbement összeomlásszerű zuhanással mindössze ezt a fellendülést korrigálta, és a részvényárfolyamok a múlt hét egészét tekintve alig változtak, a FTSE-100-as mutató pedig még mindig a június közepi legutóbbi mélypontok felett jár.
A kontinentális részvényárfolyamok – különösen a pénzügyi szektor papírjai – rosszabbul teljesítettek, mint a FTSE-100 részvényei, részben azért, mert a londoni piacnak támogatást nyújtott a font versenyképesebbé vált árfolyama, de az összképet tekintve a piacok nem törtek be határozott lendülettel az idei eddig mélypontok alatti tartományokba – hangsúlyozták a Capital Economics elemzői.
A ház szerint azonban az elmúlt évek árfolyammozgásainak összefüggésében a font zuhanása szintén nem drámai veszteség. A font 2014 közepe és 2016 februárja között ugyanis 1,70 dollárról 1,40 dollárra esett, és kereskedelmi súlyozású bázison számolva jelenleg éppen ott van, ahol a 2009 és 2015 közötti időszak nagy részét töltötte.
Más nagy londoni házak ugyanakkor igen borúlátó előrejelzéseket adtak a brit gazdaság kilátásaira. A TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének elemzői 60 százalékos esélyt adnak arra, hogy a brit gazdaság tizenkét hónapon belül recesszióba kerül. Ez a cég is azzal számol, hogy a font 2016 végére 1,20 dollár/fontra gyengül. A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlege hétfőn közölte, hogy recessziót ugyan nem vár, de a brit gazdaság jövő évi növekedésre adott előrejelzését az eddig 2 százalékról 0,2 százalékra csökkentette.
Hitelvesztés
Megvonta Nagy-Britanniától a hosszú futamidejű államadós-kötelezettségek lehetséges legjobb, AAA besorolását hétfőn a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a brit EU-tagságról tartott népszavazás után romlani fog a brit gazdaságpolitika kiszámíthatósága, stabilitása és hatékonysága. Korábban a Moody’s és a Fitch Ratings is leminősítette Nagy-Britanniát.
A Standard & Poor’s két fokozattal AA-ra rontotta a hosszú távú szuverén brit adósbesorolást, és az új osztályzaton is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben. A Standard & Poor’s a hétfői leminősítéshez fűzött elemzésében kiemelte: jóllehet a Lisszaboni Szerződésben foglalt kétévi időtávlat elégséges lehet a hivatalos kilépési tárgyalások befejezésére, valójában azonban ennél jóval hosszabb ideig eltarthat egy új megállapodás kialakítása London és az EU között. Ráadásul az új egyezséget mind a 27 EU-tagállam parlamentjének és az Európai Parlamentnek is jóvá kell majd hagynia, és egy vagy több uniós tagországban erről akár népszavazást is tarthatnak.
Különösen az nem bizonyos egyelőre, hogy az EU – amely a teljes brit export 44 százalékát veszi fel – hozzáférést enged-e Nagy-Britanniának az egységes belső piachoz a jelenlegi vámmentes feltételekkel, vagy vámokat ró ki a brit áruexportra – áll a Standard & Poor’s elemzésében. A cég szerint még ennél is bizonytalanabb, hogy milyen jövőbeni megállapodások szabályozzák majd a brit szolgáltatásexportot, beleértve a brit gazdaság szempontjából fontos pénzügyi szolgáltatásokat.
Mindemellett az is bizonytalan, hogy Nagy-Britannia elfogadna-e egy olyan kereskedelmi megállapodást, amelynek feltételei között szerepel az EU-tagállamok állampolgárainak szabad nagy-britanniai munkavállalása, hiszen a kilépésre szavazók körében éppen a nagyarányú bevándorlás volt az egyik fő motiváció – hangsúlyozzák az S&P londoni elemzői. Ráadásul ismét napirendre került az újabb skót függetlenségi népszavazás, és Észak-Írországban is hasonló alkotmányos problémák merülhetnek fel, mivel mindkét országrészben a többség a bennmaradásra voksolt.
A Standard & Poor’s e bizonytalanságok és a beruházások várható visszaesése miatt a brit gazdasági növekedés jelentős lassulására számít. A cég felülvizsgált előrejelzése szerint a brit hazai össztermék (GDP) a 2016–2019-es időszakban évente átlagosan 1,1 százalékkal fog növekedni. Az S&P eddigi előrejelzésében ugyanerre az időszakra 2,1 százalékos éves növekedési átlag szerepelt.
A Fitch Ratings a brit államadós-besorolás hétfői leminősítéséhez fűzött elemzésében szintén azzal a véleményével indokolta a lépést, hogy a népszavazás után kialakult bizonytalanság a brit gazdasági növekedés hirtelen lassulásához vezet, mivel az üzleti szféra elhalasztja tervezett beruházásait. A Fitch ennek alapján az eddigi 1,9 százalékról 1,6 százalékra rontotta a brit gazdaság idei reálnövekedésére adott előrejelzését, jövőre és 2018-ban pedig egyaránt mindössze 0,9 százalékos növekedést vár az eddigi előrejelzéseiben szereplő 2,0 százalék helyett. A hitelminősítő közölte, hogy várakozása szerint ebben a környezetben a GDP-arányos államháztartási hiány éves átlagban 3,6 százalék lesz a következő három évben. A cég eddig 2,8 százalékos éves átlagos deficittel számolt erre az időszakra a bennmaradást pártolók népszavazási győzelmét feltételező előrejelzésében.
