Az EP néppárti, szocialista, liberális és zöld frakciói által közösen benyújtott állásfoglalási indítványban felszólították David Cameron brit miniszterelnököt, hogy az uniós állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozóján jelentse be országa kilépési szándékát, azaz aktiválja a távozási folyamatra kidolgozott szerződéses cikkelyt. Mint írták, a kiválási eljárás gyors és következetes végrehajtása biztosítja a brit szavazók akaratának tiszteletben tartását, a mielőbbi hivatalos bejelentés a mindenki számára káros bizonytalanság megelőzése és az Európai Unió integritásának védelme érdekében szükséges. A nem kötelező érvényű állásfoglalásban azt is hangsúlyozták, hogy a jelenlegi kihívások szükségessé teszik a gondolkodást az unió jövőjéről.
Az uniós parlament plenáris ülése 395 igen szavazattal, 200 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadta el a dokumentumot. Bennfentes források szerint az Európai Néppárt eleinte nem támogatta az állásfoglalást, Manfred Weber, a képviselőcsoport vezetője azonban végül meggyőzte a frakció tagjait, hogy egységes kiállásra van szükség a populista erők ellen és a piacok megnyugtatása érdekében.
Az ülésen Jean-Claude Jun­cker, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában leszögezte: sem hivatalos, sem informális tárgyalásokról nem lehet szó, amíg Nagy-Britannia nem aktiválja az Európai Unió Lissza­boni Szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét. Manfred Weber egyebek mellett kijelentette, hogy Európában véget kell vetni a populista retorikának, annak, hogy mindenért Brüsszelt hibáztatják, és a felelősség vállalására van szükség. Nigel Farage, az Európai Uniót ellenző legnagyobb brit párt, az Egyesült Királyság Függetlenség Pártjának (UKIP) elnöke, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája nevű euroszkeptikus EP-képviselőcsoport brit szónoka figyelmeztetett: ha az unió elutasítja, hogy értelmes kereskedelmi megállapodást kössön, akkor annak következményei sokkal rosszabbak lesznek magára az EU-ra nézve.
A briteket sürgető nyilatkozatokat tett Angela Merkel német kancellár is tegnap Brüsszelben a kétnapos uniós csúcsra érkezvén. Aki el akarja hagyni az európai családot, nem számíthat arra, hogy megszabadul az összes kötelezettségétől, miközben a jogosultságait megtartja – mondta.
A kétnapos uniós csúcstalálkozó középpontjában az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító népszavazás következményei állnak. Előbb huszonnyolcas körben tanácskoznak az uniós vezetők, a vacsoránál David Cameron brit miniszterelnök ismertette a múlt csütörtöki referendum végeredményét és a brit helyzetet. Cameron korábban azt közölte, hogy a mostani ülésen nem jelenti be hivatalosan a szigetország kilépési szándékát, azaz nem aktiválja a távozási folyamatra kidolgozott szerződéses cikkelyt. Ma már David Cameron nélkül egyeztet a többi huszonhét uniós tagállam vezetője Brüsszelben.
A magyar álláspontot Orbán Viktor ismertette az ülés előtt, a visegrádi négyek vezetőivel folytatott találkozó után. A brit kiválásról folytatandó tárgyalások során Magyarországnak arra kell figyelnie, hogy olyan megállapodás jöjjön létre az Egyesült Királyság és az EU között, amely a magyarok és a többi közép-európai ország érdekeit megvédi, hiszen magyar diákok és munkavállalók élnek Nagy-Britanniában. A kormányfő kiemelte: fontos kérdés az, hogy „mi, európaiak, akik benne vagyunk és benne akarunk maradni az Európai Unióban, milyen tanulságot vonunk le abból, ami történt.” Számára a legnyilvánvalóbb tanulság az, hogy a népszavazást eldöntő téma a migráció kérdése volt. Szerinte azért vetik fel egyre több helyen a népszavazás lehetőségét, mert azt látják, hogy az Európai Unió nem tudja kezelni a migráció okozta helyzetet. Azokat az államokat pedig, amelyek saját erőből cselekszenek, az unió nem elismeri és támogatja, hanem bírálja. Ez rossz politika – szögezte le.