Washington 1956-ban feláldozta a pesti srácokat a Szuezi-csatornáért; nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel feláldozza Európa egységét és Európa jövőjét néhány millió bevándorlóért – mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Terror Háza Múzeum új ’56-os kiállításának tegnapi budapesti megnyitóján.
Rogán Antal szavai szerint Brüsszel hibás bevándorlási politikája felelős az európai egység megbomlásáért. A brit uniós népszavazás eredménye is azt mutatja, hogy Brüsszel nem fordíthat hátat a nemzeti önrendelkezésnek. A magyarok megújult, a nemzeteket és azok függetlenségét is tisztelő Európát akarnak, és ezt az 1956-os hősök elszántságával meg is kell üzennünk Brüsszelnek. „Mi, magyarok tudjuk, hogy mit jelent a szabadság, mert megküzdöttünk érte.” Azt jelenti, hogy minden nemzetnek joga van dönteni saját sorsáról. Rogán Antal azt mondta: általában akkor mutat példát összefogásból és bátorságból e széthúzásra igencsak hajlamos nép, amikor a szabadságát és függetlenségét érzi veszélyben; ezt akarták a magyarok 1956-ban is visszaszerezni, hogy újra magyar, és ne szovjet életük legyen. Hangsúlyozta: az első polgári kormány azért hozta létre a Terror Háza Múzeumot, mert „mi azok vagyunk, akik nem eltörölni akarjuk a múltat, hanem megérteni, erőt meríteni és okulni belőle”, fejet hajtva a hősök és az áldozatok előtt, ugyanakkor néven nevezve és nem feledve a bűnösöket és tetteiket.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum alapító főigazgatója az eseményen a virtuális valóság (VR) technológiát alkalmazó, Európában is újdonságnak számító tárlat kapcsán arról beszélt: sosem volt még ilyen kemény és vastag a fal a múlt és a jelen között, a diákok számára 1956 éppoly távoli esemény, mint 1848. A Terror Háza Múzeum honlapján olvasható ajánló szerint az Egy akaraton, 1956–2016 című új tárlat látogatói testközelből élhetik át a forradalom legfontosabb pillanatait: VR-szemüveget felvéve páratlan kaland részesei lehetnek. Eddig csak elképzelhettük, milyen drámai, félelmetes vagy éppen felemelő lehetett egy ’56-os utcai harc, egy életre szóló búcsúzás, a bajtársak eltemetése vagy egy vallatás – a virtuális valóság segítségével most azonban mindez kézzelfoghatóvá válik.
Poznańtól Budapestig
Bár több száz éves szálak kötik össze nemzeteinket, 1956-ban még szorosabbra fűződtek a lengyel–magyar kapcsolatok – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök tegnap délután Poznańban Áder János magyar köztársasági elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén. A poznańiak 1956. június 28-án elsőként mondtak nemet a kommunista hatalomnak, nemet mondtak a propagandára, a szegénységre, méltóságuk megtiprására. A magyarok, akik 1956 októberében a lengyelek példáját követték, szintén a szabadságot követelték, mert fel akartak szabadulni a szovjet uralom alól – fejtette ki. Áder János a lengyel elnök meghívására az 1956-os poznańi munkásfelkelés 60. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésekre érkezett a nyugat-lengyelországi Poznańba. Kifejtette: hiába fojtották vérbe a magyar forradalmat, a lengyelek és a magyarok számára, a világ valamennyi polgára számára akkor világossá vált, hogy a kommunista hatalom meg fog bukni, mert hazugságra, elnyomásra épül. Hatvan éve, 1956. június 28–30. között Lengyelország forradalmi események helyszíne volt: a poznańi fémgyár munkásainak felkelését harckocsikkal verte le a hatalom. A véres események komoly politikai változásokhoz, a sztálinista terror megszűnéséhez, részleges demokratizálódáshoz és az ország szuverenitásának növekedéséhez vezettek. A poznańi események az 1956-os magyar forradalom mintegy előképét jelentették, ez volt az első fegyveres felkelés Lengyelországban a kommunista rendszer ellen.
