A fél éve megoldatlan elnökválasztás kérdése és a kormány egyre kilátástalanabb helyzete újabb polgárháború veszélyével fenyeget Libanonban, amelyet a múlt században egyszer már romokba döntött a vallási és politikai ellenfelek kíméletlen küzdelme.
A belpolitikai feszültség hátterében a síiták megerősödése áll. Megnövekedett demográfiai súlyukat szeretnék hatalmi síkon is érvényesíteni, ezzel azonban szembeszegül a másik két közösség. A síiták növelni akarják súlyukat a parlamenten belül: jóllehet a libanoni lakosságnak ma már negyven százaléka síita, ez a felekezet a parlamenti mandátumoknak csupán tizenkilenc százalékát adja. E hatalmi harc csúcsosodott a tegnap újra fellángolt harcokkal, melyek során az ellenzéki Hezbollah síita mozgalom ellenőrzése alá vonta Bejrút nyugati részét. A kormánykoalíció a Hezbollah fegyveres államcsínyeként értékelte a történteket, az újabb polgárháború kitörésével fenyegető helyzetben az ENSZ önmérsékletre intette a libanoniakat, Franciaország és az Egyesült Államok békés megoldást szorgalmazott.
A Szíria és Irán által támogatott Hezbollah ― az ugyancsak síita Amal-mozgalom fegyvereseinek segítségével ― folyamatosan foglalja el a zömében muzulmánok lakta nyugati városrészben a kormánypárti politikai csoportok irodáit, majd átadja azokat a belbiztonsági erőknek és a hadseregnek, amely próbál semleges maradni a válságban. Az egyik helyi elemző szerint a síita szervezet nem akar ,,megszállónak" látszani, ezért nem hagyja fegyvereseit azokban a negyedekben, ahol a lakosság kormánypárti.
Az előző napok nyugat-bejrúti harcaiban tizennégy ember vesztette életét, több mint húszan pedig megsebesültek. Tegnap két külön incidensben további három ember halt meg. Bejrút belvárosából menekülni kezdett a lakosság a főváros keleti, keresztény negyedeibe, amelyeket mostanáig megkíméltek a két napja kezdődött utcai összecsapások.
