Medvegyev cári pompával történő elnökké avatása után alig egy nappal máris miniszterelnökké választották Putyint, ami azt bizonyítja: átmenetileg az elnöki posztról leköszönő államfő semmit nem bíz a véletlenre (már előzőleg a parlamenti többséget birtokló párt elnöke is lett).
Annyira nem, hogy a széfhez, az orosz atombombához nemcsak Medvegyevnek lehet kulcsa, hanem neki is. Ráadásul megszegve az eddigi szokásjogot, miniszterelnöki hatáskörbe vonta a hadsereget, a rendőrséget és a titkosszolgálatokat is. (Ezek irányítása eddig az államfő hatáskörébe tartozott.) Ha ehhez még hozzászámítjuk az idei győzelem napi ünnepléseket: erődemonstrációként felvonult — hosszú idő után először — az újra világpolitikai súlyra törekvő és szereplésre készülő hadsereg tankjaival, ágyúival és repülőivel, talán felesleges is feltenni a nagy s a világot leginkább izgató kérdést: változni fog-e valami Medvegyev elnöksége alatt az orosz politikában és külpolitikában, mert teljesen világos, hogy egyelőre nem fog. És az is bizonyos, hogy Putyin nem mondott le a teljes hatalomról, csak átmenetileg. Ettől még persze felfedezettje, Medvegyev (az orosz alkotmányban biztosított túl súlyos hatáskörökkel), s az, hogy mit hoz a jövő, hogy függetlenedni fog-e, felnő-e politikusként is a szerepéhez, szembe fog-e szállni bizonyos kérdésekben mentorával, érvényesíteni fogja-e jogait — kérdés. Leginkább most Oroszország külpolitikai szerepvállalásának esetleges változásai izgatják a közvéleményt, Oroszország ugyanis, a gazdaságilag Iránnal szoros kapcsolatban álló Kína mellett az egyetlen hatalom, mely nyomást gyakorolhat a perzsa államra, elkerülendő a levegőben lógó háborút. S van itt persze valami más is, nemrég brazíliai partok mellett felfedezték a föld második legnagyobb kőolajmezejét. A kitermelés óvatos becslések szerint négy-öt éven belül megkezdődhet, s ez átrendezheti a világ kőolajtérképét. Amerikának tehát nem lesz már annyira érdekes az arab világ. Igaz, minden ilyesfajta híreszteléssel ellentétben úgy véljük, ma sem elsősorban a kőolaj miatt állomásoznak Irakban az amerikai katonák. A közeljövő nagy kérdése továbbra is az, meg lehet-e állítani az iráni atomprogramot, mert ha Perzsia atombombához jut, elkerülhetetlenül kitör a harmadik világháború. A legnagyobb kérdés tehát az, hogy érdeke-e a medvegyevi és putyini Oroszországnak Perzsia felfegyverzése?!
