A Nap Kiadó nagy sikerű, évek óta folyamatosan megjelenő In memoriam és Emlékezet sorozatában rendszeresen szerepelnek erdélyi szerzők is, így kiváló összeállítások mutatták be például Kós Károly, Áprily Lajos, Hunyady Sándor, Jékely Zoltán, Reményik Sándor, Dsida Jenő, Sütő András, Székely János vagy Szilágyi Domokos életművét.
(Csak sajnálhatjuk, hogy most, amikor a kiadó tervei szerint hamarosan befejeződik a sorozat, az előrejelzésekből kiderül, Makkai Sándorra, Nyirő Józsefre vagy Páskándi Gézára eleve nem is gondoltak…) Az idei könyvfesztiválra jelent meg viszont A nagyúr címmel Bánffy Miklós emlékezete.* (Válogatta, szerkesztette, összeállította Sas Péter.) A könyv Bánffy nosztalgikus, Gyermekkori emlék című önéletrajzi vallomásával indul, és izgalmas, vonzó képet rajzol arról az íróról, akinek életműve a Polis Kiadó jóvoltából az utóbbi években újra az olvasók elé került.
A Polis sorozatban adja ki Bánffy műveit, legutóbb egy magyarországi kiadóval közösen kisregényeit jelentették meg: Bűvös éjszaka, Reggeltől estig, Milolu. Ez utóbbi a szerző egyik utolsó prózai műve, évtizedekig kéziratban porosodott a Bánffy-hagyatékban, majd néhány éve a Helikon közölte folytatásokban… Itt még vannak kiadatlan kéziratok, például az Ecce Homo című dráma, amely valószínűleg szerepelni fog az író színpadi műveit egybegyűjtő kötetben, ez is halála előtt íródott, a Szőcs Géza szerkesztette, Dunánál című folyóirat közölt belőle érdekes és megrendítő részleteket.
Sas Péter szerkezetileg is igen érdekesen, újszerűen jár el, az író fő művének, az Erdélyi történet című regénytrilógiának a kötetcímei alá gyűjti az íróval foglalkozó kritikákat, esszéket. A Megszámláltattál… a drámaírótól a külügyminiszterig, 1906-tól 1925-ig tekinti át Bánffy Miklós fordulatos pályáját, újraközölve az első színpadi művet, a Naplegendát lelkesen üdvözlő Ady-kritikát. A költő az 1914-ben megjelenő, A haldokló oroszlán című novelláskötetre is figyelt. A második ciklus, az És híjával találtattál… 1926 és 1943 közt vizsgálja a szaporodó kritikák tükrében Bánffy működését, sajnálatosan kimarad Illés Endre első, Bánffyról szóló szerkesztői vallomása, amely 1943-ban az Erdélyi Helikon Bánffy-emlékszámában jelent meg, és sokkal kedvezőbb, mint a hatvanas években a Kortársban közölt, sokszor igazságtalan, A dilettante című pamflet. Szerepelnek viszont Szerb Antal, Tavaszy Sándor vagy éppen Móricz Zsigmond írásai. A harmadik rész, a Darabokra szaggattatol a háború végétől haláláig tekinti át a művet. Itt is vannak nóvumok: Kós Károly, Kelemen Lajos vagy Mikó Imre írásai. Az utolsó ciklus, a Kisbán Miklós feltámadásai az 1950-től 2006-ig közölt Bánffy-tanulmányokból válogat. Itt olvashatók például Fábián Ernő, Dávid Gyula, Bajor Andor és Szegedy-Maszák Mihály nagy ívű Bánffy-tanulmányai. Kimaradt — nem tudni, miért — Kolozsvári Grandpierre Emil nyolcvanas években írt eretnek esszéje, az egyik legmélyebb és legmegdöbbentőbb Bánffy-elemzés…
* A nagyúr. Bánffy Miklós emlékezete. Nap Kiadó, 2008