(Csak sajnálhatjuk, hogy most, amikor a kiadó tervei szerint hamarosan befejeződik a sorozat, az előrejelzésekből kiderül, Makkai Sándorra, Nyirő Józsefre vagy Páskándi Gézára eleve nem is gondoltak…) Az idei könyvfesztiválra jelent meg viszont A nagyúr címmel Bánffy Miklós emlékezete.* (Válogatta, szerkesztette, összeállította Sas Péter.) A könyv Bánffy nosztalgikus, Gyermekkori emlék című önéletrajzi vallomásával indul, és izgalmas, vonzó képet rajzol arról az íróról, akinek életműve a Polis Kiadó jóvoltából az utóbbi években újra az olvasók elé került.

A Polis sorozatban adja ki Bánffy műveit, legutóbb egy magyarországi kiadóval közösen kisregényeit jelentették meg: Bűvös éjszaka, Reggeltől estig, Milolu. Ez utóbbi a szerző egyik utolsó prózai műve, évtizedekig kéziratban porosodott a Bánffy-hagyatékban, majd néhány éve a Helikon közölte folytatásokban… Itt még vannak kiadatlan kéziratok, például az Ecce Homo című dráma, amely valószínűleg szerepelni fog az író színpadi műveit egybegyűjtő kötetben, ez is halála előtt íródott, a Szőcs Géza szerkesztette, Dunánál című folyóirat közölt belőle érdekes és megrendítő részleteket.

Sas Péter szerkezetileg is igen érdekesen, újszerűen jár el, az író fő művének, az Erdélyi történet című regénytrilógiának a kötetcímei alá gyűjti az íróval foglalkozó kritikákat, esszéket. A Megszámláltattál… a drámaírótól a külügyminiszterig, 1906-tól 1925-ig tekinti át Bánffy Miklós fordulatos pályáját, újraközölve az első színpadi művet, a Naplegendát lelkesen üdvözlő Ady-kritikát. A költő az 1914-ben megjelenő, A haldokló oroszlán című novelláskötetre is figyelt. A második ciklus, az És híjával találtattál… 1926 és 1943 közt vizsgálja a szaporodó kritikák tükrében Bánffy működését, sajnálatosan kimarad Illés Endre első, Bánffyról szóló szerkesztői vallomása, amely 1943-ban az Erdélyi Helikon Bánffy-emlékszámában jelent meg, és sokkal kedvezőbb, mint a hatvanas években a Kortársban közölt, sokszor igazságtalan, A dilettante című pamflet. Szerepelnek viszont Szerb Antal, Tavaszy Sándor vagy éppen Móricz Zsigmond írásai. A harmadik rész, a Darabokra szaggattatol a háború végétől haláláig tekinti át a művet. Itt is vannak nóvumok: Kós Károly, Kelemen Lajos vagy Mikó Imre írásai. Az utolsó ciklus, a Kisbán Miklós feltámadásai az 1950-től 2006-ig közölt Bánffy-tanulmányokból válogat. Itt olvashatók például Fábián Ernő, Dávid Gyula, Bajor Andor és Szegedy-Maszák Mihály nagy ívű Bánffy-tanulmányai. Kimaradt — nem tudni, miért — Kolozsvári Grandpierre Emil nyolcvanas években írt eretnek esszéje, az egyik legmélyebb és legmegdöbbentőbb Bánffy-elemzés…