Sepsiszentgyörgyön született 1981-ben, itt is érettségizett 2000-ben a Székely Mikó Kollégiumban. Családi körülményei nem tették lehetővé, hogy egyetemen folytassa tanulmányait, ezért Magyarországon próbált szerencsét: segédmunkásként, majd szobafestőként dolgozott három évig, aztán hazajött. Itthon munkaerő-közvetítő céget alapított, párhuzamosan egyetemre járt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett sepsiszentgyörgyi tagozatán 2009-ben elvégezte a vállalatgazdaság szakot, majd ugyanitt 2011-ben elnyerte a mesteri fokozatot vállalkozásmenedzsment szakon. 2007-ben kezdett tevékenykedni a civil szférában. Megalapították a Sepsiszentgyörgyi Magyar Diákszövetséget, amely elsősorban az itteni egyetemistákat célozta meg, majd 2008-ban a Háromszéki Ifjúsági Tanácsot (HÁRIT) a Magyar Ifjúsági Értekezlet ernyője alatt, és 15 százalékos arányban képviseleti jogot kaptak az RMDSZ döntéshozó testületeiben. Ez újdonság volt, addig a fiatalok labdába se rúghattak egy-egy választás során, hisz 2008 előtt az RMDSZ nagyon zárt szervezet volt – magyarázza Grüman. A HÁRIT elnöke volt öt évig, a Magyar Ifjúsági Értekezletben is tevékenykedett, egy cikluson át országos alelnökként, egy másikban ügyvezető elnökként dolgozott. 2011-ben Abos Gábor, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnökének személyes tanácsadója volt Bukarestben közel egy éven keresztül, itt kormányzati tapasztalatra is szert tett. 2012-ben jól felépített program alapján a HÁRIT, partnerségben az RMDSZ-szel meghirdette a 100 fiatalt az önkormányzatokba mozgalmat, amelynek nyomán több mint 50 ifjú jutott be a helyi és megyei önkormányzatokba, Grüman Róbert is akkor került Kovászna Megye Tanácsába. Az ifjúság, sport és civil szervezetekért felelős bizottságban tevékenykedett, annak elnöke volt négy éven át. Mandátuma felétől több társulásban képviselte a megyei önkormányzatot, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesületnek két évig elnöke volt. 2013 végétől az RMDSZ háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke.

Feladatköre
Grüman Róbert nagyon jó csapatnak tartja a megyeháza vezetőségét. Tamás Sándor elnök és Henning László alelnök már rutinosak, harmadik mandátumukat kezdték. Henning László az intézmény működéséért, a nagy beruházásokért, uniós programokért felel, Kovács Ödön megyemenedzser az utak, hidak karbantartásáért, felújításért. Ő, az új ember, az urbanisztikai osztályért, az alárendelt egyesületekért, valamint a turisztikai kérdésekért felel. Úgy látja, igyekezni kell egységesíteni a vendégforgalmi ajánlatot. Számos turisztikai egység működik a megyében, legyenek azok önkormányzatok által működtetett információs irodák vagy magáncégek. Az elmúlt időszakban a népszerűsítés kérdésében Háromszék kiemelkedett, elsősorban a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület tevékenysége által, de nemcsak – mondja az alelnök. A megyei tanácsnak az is feladata, hogy a tevékenységeket összehangolja, hatékonyabbá tegye, párbeszédet teremtsen, hiszen tapasztalata szerint nagyon sok a szereplő, de gyakran nem is kommunikálnak egymással. A megyeházának más feladata is van: a Művészeti és Népiskola által képzéseket tart, mint például szakács vagy pincér szakon, de ide tartozik az árkosi Európai Uniós Tanulmányok Központja, amelynek képzési vonala is van, továbbá épül a kommandói tábor. A megye Sepsibodok köz­séggel közösen megvásárolta az oltszemi Mikó-kastélyt, Málnással közösen a málnásfürdői szállodát, ott is turisztikai létesítményt alakítanak ki.
Az új alelnök feladatköre az ifjúsági, sport- és civil szervezetekkel, valamint egyházakkal való kapcsolattartás is. Elmondta, évente mintegy kétmillió lejt oszt el a megyeháza az említett szervezetek között, ám az a gond, hogy nagyon sok a formai hibás pályázat. Igyekeznek eljutni minél több városba, hogy tájékoztassák az érdekelteket, még a pályázat leadása előtt nyújtsanak kellő információt. Egyszerűsíteni szeretné a pályáztatást, a fölösleges bürokráciát igyekszik kiküszöbölni, mandátuma végéig meg szeretné oldani, hogy online lehessen pályázni.
Szintén az új alelnök felel azokért a közösségek közötti társulásokért, amelyekben a megyei tanács részt vesz. Ilyen a megyei hulladékgazdálkodási egyesület, az Agrosic mezőgazdasági társulás, A borvíz útja program által kiépült fürdők és a hatolykai fürdő működését biztosító Aquasic Egyesület, a Vadon Egyesület, a Sepsi-SIC sportegyesület, a megyeközi Csomád-Bálványos kistérségi társulás, továbbá hatáskörébe tartozik az urbanisztikai osztály. Grüman Róbert jelezte, Bereczk Loránd személyében új főépítésze van a megyének.
Az alelnök elmondta, kiemelten kíván foglalkozni a turizmussal, hiszen Székelyföldnek vendégforgalmi nagyhatalommá kell válnia, ez kitörési lehetőséget jelent a régiónak. Székelyföld egyedi a kúriák, mofetták, gyógyvizek és vendégszeretete okán, ezt kell megmutatni a nagyvilágnak. Korábban, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület elnökeként is foglalkozott a témával: Bukarestből újságírókat, bloggereket hívtak meg több ízben, hogy megmutassák értékeinket. Elvitték őket például Haralyba a kádárhoz, ahol pálinkával ízesített bemutatót tartottak, Ozsdolán a turisztikai információs irodában kürtőskalács-készítő műhelyt szerveztek, Kézdivásárhelyen mézeskalács-műhelyben saját kézzel gyúrták, díszítették, sütötték az édességet és így tovább. Meg is volt az eredménye, élménybeszámolóikban szenzációsnak nevezték ittlétüket, és ezzel többet érnek el, mintha oldalas fizetett reklámokat jelentetnének meg. Az az igaz­ság, hogy az ide látogatók 75 százaléka román anyanyelvű. Nem kell félni, nem viszik el a megyét, ide jönnek, itt költik el pénzüket, erre fel kell készülnünk – mondja az alelnök, hozzátéve, minden panzióban kell hogy legyen olyan ajánlat, amelyet a vendég fel tud használni. Grüman Róbert közölte, jó a kapcsolata a kereskedelmi kamarával, a panziósok egyesületével, egyes szállodatulajdonosokkal, minél többet kell együtt tanácskozni, hogy ötletek pattanjanak ki. Nem feltétlenül a megyei tanács struktúrájában kell gondolkodni, hanem nyitni, a cél az, hogy minél több turista látogasson a megyébe, mert akkor több pénzt költenek itt és a helyi vállalkozók jobban fejlődhetnek.