A török fegyveres erők vezérkara megkezdte az ellenőrzése alatt álló összes szerv átvilágítását a pénteki sikertelen puccskísérlet után. Ennek nyomán 7850 rendőrt bocsátottak el, és 103 tábornokot, illetve admirálist vettek őrizetbe. A nemzetközi közösség eközben attól tart, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök a halálbüntetés újbóli bevezetésére készül.
Az Anadolu török állami hírügynökség tudatta, hogy összesen 103 török tábornokot és admirálist vettek őrizetbe a puccskísérletet követő nyomozásban az ország minden szegletéből. Ankarai kormánykörökből származó információ szerint az őrizetbe vettek között van a légierő volt parancsnoka, Akin Öztürk is, akiről azt feltételezik, hogy ő vezette a puccsistákat az Erdogan hatalmának megdöntésére tett kísérletben. Öztürk eddig a legfelsőbb katonai tanács tagja volt. Médiaértesülések szerint a rendőrség több magas rangú vezetőjétől is megvált. Azzal vádolják őket, hogy kapcsolatban álltak a puccskísérlet szervezőivel. A Hürriyet napilap szerint az elbocsátott 7850 rendőr listáját megküldték az érintett tartományoknak, és jogi eljárást kezdeményeznek ellenük. A hétvégén már mintegy hatezer embert vettek őrizetbe, főként a hadsereg és az igazságszolgáltatás soraiból.
Erdogan egykori mentorát, Fethullah Gülen Egyesült Államokban élő hitszónokot vádolja a hatalmának megdöntésére tett kísérlet előkészítésével. Az elnök szerint Gülen árnyékállamot épített ki Törökországban. Erdogan a puccskísérlet áldozatainak isztambuli gyászszertartásán azt ígérte, hogy megtisztítja az állami szerveket a gülenista „vírustól”.
A halálbüntetés visszaállításától tartanak
Sokan attól tartanak, hogy a tisztogatásokat valódi leszámolás követheti, és Erdogan esetleg megpróbálja újra bevezetni a halálbüntetést. A török elnök vasárnap azt mondta, hogy a puccsistákra halált kiáltó tömeg követelését nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A török parlamentbe bejutott kurdbarát Demokrata Néppárt előre jelezte, hogy nem támogatja az erre irányuló esetleges törvénytervezeteket. Ayhan Bilgen pártszóvivő egyúttal kiemelte, hogy az új törvényeket amúgy sem lehet visszamenőleges hatállyal érvényesíteni.
A halálbüntetés bevezetése teljesen elfogadhatatlan – nyilatkozta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter. A meghiúsult puccs nem adhat teret az önkénynek – fogalmazott a tárcavezető. Német kormánypárti politikusok arra figyelmeztettek, hogy az uniós csatlakozási tárgyalásokat és akár a vízummentességet is veszélyeztethetik a tisztogatások. Nem lehet EU-tag olyan ország, amelynek jogrendjében szerepel a halálbüntetés, ezért a halálbüntetés visszaállítása véget vetne a törökök uniós csatlakozási folyamatának – mondta Steffan Seibert német kormányszóvivő.
Az ankarai kormánynak a törökországi puccskísérlet utáni helyzetben is tiszteletben kell tartania a jogállamiság és a demokrácia szabályait, az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat – jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig arra szólította fel Ankarát, hogy a kialakult helyzetet kizárólag az alkotmányos keretek között rendezze.
A török kormány tegnapi ankarai ülése után Binali Yildirim miniszterelnök is úgy vélte, hogy Ankarának a fennálló jogi kereteken belül kell felelősségre vonnia a puccskísérlet elkövetőit. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni ugyan a nép akaratát, de nem szabad elsietni a halálbüntetés esetleges visszaállítására vonatkozó döntést, amihez az alkotmány módosítása is szükséges lenne.
A puccskísérletben a legújabb hivatalos adatok szerint összesen 208 ember, köztük 60 rendőr, 3 katona és 145 civil vesztette életét, és 1491 ember sebesült meg. Yildirim jelezte: a nyomozás folyamatban van, de már most vannak bizonyítékaik a puccs értelmi szerzőjét illetően. A kormányfő szerint a puccsisták azt is tudták, hogy kikre bíznák a kulcsfontosságú minisztériumok vezetését. A török hatóságok eddig 7543 embert, köztük 6038 katonát vettek őrizetbe az eseményekkel kapcsolatban. A miniszterelnök egyúttal megköszönte a török médiának hazafias, megértő és visszafogott magatartását, amellyel a történteket hírül adta.
Törökországnak százéves tapasztalata van, és egyszerre több hasonló fenyegetéssel is le tud számolni – bizonygatta Yildirim. Törökországban a huszadik században több államcsínyt követett el a magát köztársaság őrének tekintő hadsereg. Továbbra is elkötelezetten harcolunk a terrorszervezetekkel és a külső fenyegetésekkel szemben – hangsúlyozta Yildirim. A kormányfő egyúttal jelezte: Ankara csalódott lenne, ha „amerikai barátaink” a történtek ellenére bizonyítékot követelnének Gülen bűnrészességét illetően. „Ebben az esetben akár barátságunk is megkérdőjeleződhetne” – tette hozzá.
A pennsylvaniai Saylorsburgben élő, 75 éves Gülen tagadja, hogy köze lett volna a puccskísérlethez, Erdogan mégis őt gyanítja az események hátterében. John Kerry amerikai külügyminiszter tegnap Brüsszelben jelezte, hogy Ankarának bizonyítékokat kell felmutatnia Gülen kiadatásához.
Egyelőre az sem biztos, hogy Görögország kiadja azt a nyolc török katonát, aki a balul végződött államcsínykísérlet után területén keresett menedéket. A puccsisták menedékkérelmét a nemzetközi és az emberi jogok legteljesebb tiszteletben tartása mellett fogják megvizsgálni – mondta el Alekszisz Ciprasz. A folyamat akár hetekig is eltarthat.
