A megelőzésre, az oktatásra és a tudatosításra helyezi a hangsúlyt a következő négy évre szóló új korrupcióellenes stratégia, amelyet tegnap bocsátott társadalmi vitára a kormány.
Dacian Cioloş miniszterelnök (fotó) az ez alkalomból szervezett konferencián elmondta: a közönnyel társuló korrupció ölni képes. Példaként az egészségügyi rendszert említette, utalva a hamisított kórházi fertőtlenítőszerek botrányára. Cioloş szerint az oktatásban is küzdeni kell a korrupció visszaszorításáért, de nem elegendőek az állami intézmények intézkedései, a lakosság hozzáállásának is változnia kell. Ez ügyben az orvosoknak adott hálapénzt említette példaként, leszögezve, hogy a kis és a nagy korrupciós ügyek egyaránt gyengítik az államot.
A kormányfő úgy véli, negyed évszázaddal a rendszerváltozás után a román társadalomban még mindig sokan megkülönböztetik a magán- és közvagyont, úgy gondolva, hogy a közvagyonba „könyökig nyúlhatnak bele”, mert az iránt nem tartoznak felelősséggel. „Amíg létezik ez a mentalitás, a kormány bármilyen intézkedést hozhat a korrupció visszaszorításáért, de azok eredménytelenek maradnak” – mondta Cioloş.
A miniszterelnök reményei szerint az új stratégia hozzájárul ahhoz, hogy Brüsszel mielőbb megszüntesse a román igazságszolgáltatás figyelését, amit 2007 óta, Románia EU-csatlakozása óta tesz. Rámutatott: a román társadalomnak el kell jutnia oda, hogy maga is vállalja a korrupció elleni küzdelem kötelezettségét, és ne csak külföldi unszolásra tegyen eleget ennek a feladatnak. Kijelentette: Romániának működőképes igazságszolgáltatása van, de az ügyészek és a bírák hatékonysága mellett fontos, hogy a korrupció megelőzésére is hangsúlyt fektessenek.
A konferencián Raluca Prună igazságügyi miniszter is hangsúlyozta, hogy az állam kényszerítő intézkedései nem elegendőek a jelenség visszaszorításához. Mint mondta, a stratégia intézkedéseinek gyakorlatba ültetése mintegy százmillió euróba kerül. A kormány a társadalmi vita lebonyolítása után várhatóan augusztus első felében elfogadja a dokumentumot, majd valamennyi állami intézménynek ki kell dolgoznia a saját intézkedéscsomagját, amellyel hozzájárul a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez.
A korrupcióellenes ügyészség tavaly ötszáz, vezető tisztséget betöltő ember ellen emelt vádat. Összesen 1250 embert állítottak bíróság elé, akik nagy és közepes korrupciós ügyekben voltak érintettek, közülük több mint százan polgármesterek és megyeitanács-elnökök voltak.
