Erdogan a török nemzetbiztonsági kabinet ülését követően jelentette be Ankarából élőben sugárzott beszédében, hogy a rendkívüli intézkedés célja „gyors és hatékony lépéseket tenni a demokráciát, a jogállamiságot és az emberek szabadságjogait fenyegető tényezők felszámolására”. Erdogan hangsúlyozta: „főparancsnokként magam is gondoskodom arról, hogy megtisztítsuk a fegyveres erőket az összes vírustól”. A rendkívüli állapot lehetővé teszi az elnöknek a rendeleti úton történő kormányzást, és korlátozhatják az állampolgárok alapvető szabadságjogait. Elrendelését a török alkotmány 120-as cikkelye szabályozza, amely kiköti, hogy kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén lehet elrendelni az intézkedést, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalmat lehet életbe léptetni, be lehet tiltani a gyűléseket és a demonstrációkat, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak média- és sajtótermékeket az intézkedés idején.
A török nemzetbiztonsági kabinet szerda éjjeli ülését első ízben elnökölte Erdogan a puccskísérlet óta. Az ülést követően azt hangoztatta, hogy „nem kötünk alkut, ha a demokráciáról van szó”, ugyanakkor nyugalomra intette a török népet, mondván, hogy  megtették a szükséges lépéseket, köztük a gazdaságot érintőket is. Erdogan korábban az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: más országoknak is közük lehetett a puccskísérlethez, de egyet sem nevezett meg konkrétan. Elismerte, hogy a hírszerzés hiányosságai miatt valósulhatott meg a puccskísérlet. Beszélt arról is, hogy a nagyszabású tisztogatások a törvényesség keretein belül történnek. Erdogan emellett kijelentette: amennyi­ben a parlament megszavazná, ő jóváhagyná a halálbüntetés újbóli bevezetését Törökországban.
Eközben folytatódnak a puccskísérletet követően kezdődött tisztogatások: szerdán az oktatási minisztérium további, mintegy 6500 munkatársát, 262 katonai ügyészt és bírát, valamint 900 ankarai rendőrtisztet függesztettek fel állásából, további kilencvenkilenc tábornokot hivatalosan is vád alá helyeztek. Az egyetemi oktatóknak ideiglenes jelleggel, további értesítésig megtiltották, hogy külföldre utazzanak. Egy nappal korábban az oktatási minisztérium 15 200 dolgozója kapott hasonló értesítést, és a minisztérium bevonta magánintézményeknél alkalmazott 21 ezer tanár engedélyét is. A hatalomátvételi kísérletet követően mintegy 60 ezer katonát, rendőrt, bírát, köztisztviselőt és tanárt függesztettek fel, vettek őrizetbe vagy kezdtek ellenük hatósági vizsgálatot.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter arra kérte a török vezetést, hogy a rendkívüli állapotot minél hamarabb szüntesse meg. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerint a törökországi események teljesen elfogadhatatlanok. Aláhúzta: az országban történtek nem jelenthetik azt, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő szabad kezet kaphat az önkényes kormányzásra. A miniszter aggodalmának adott hangot, hogy a törökországi események autokratikus irányba haladnak. Ausztriában egyébként elterjedt, hogy több osztrák tartományban az Erdogan-hívek által tartott tüntetéseket Ankarából szervezték.
Görögországban két-két hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a nyolc török katonát, aki a múlt hét végi puccskísérletet követően katonai helikopterrel szökött át. Ankara a dezertőrök mielőbbi kiadatását követelte Athéntól.
A visegrádi csoport (V4) támogatja a demokratikusan megválasztott török kormányt, bízva benne, hogy Törökország a nemzetközi jogon alapuló, állandó alkotmányos rendet biztosít – áll a V4 kormányfői által csütörtökön Varsóban elfogadott közös nyilatkozatban.