A szavazóhelyiségek 95,16 százalékából beérkezett adatok (ez az összes szavazatnak mintegy a 93 százalékát jelenti) feldolgozása nyomán kiderült: a Demokrata Párt köré szerveződött és Boris Tadic államfő vezette Európai Szerbiáért nevű pártszövetség a szavazatok 38,75 százalékát szerezte meg. Ez valószínűleg 102 helyet jelent majd számára a 250 tagú parlamentben. Tadic ,,meggyőzőnek" nevezte a vasárnapi győzelmet, amely szerinte azt jelzi, hogy a szerb állampolgárok többsége az Európai Unióhoz való csatlakozást támogatja.

Második helyen a Szerb Radikális párt végzett a szavazatok 29,22 százalékával s feltehetően 77 mandátummal. Harmadik a Tadic volt szövetségese, Vojislav Kostunica vezette pártszövetség 11,34 százalékkal s várhatóan 30 parlamenti képviselővel. Őket a szerb szocialisták köré szerveződött hármas pártkoalíció követi 7,57 százalékkal és 20 mandátummal. A Szerb pártok közül ötödikként bejutottak még a parlamentbe a liberálisok (5,3 százalék, 14 képviselő).

A nemzetiségi szempontból korábban sokszínűnek mondható belgrádi parlamentben ― a még mindig nem végleges adatok szerint ― ezúttal három, a nemzeti kisebbségeket képviselő párt, illetve pártszövetség lesz: a Magyar Koalíció (1,86 százalék és 4 képviselő), a Bosnyák Lista az Európai Szerbiáért nevű párttömörülés (0,92 százalék és 2 képviselő), valamint a dél-szerbiai presevói völgyben élő albánok pártja (0,39 százalék és 1 képviselő). A választás végső hivatalos eredményére még várni kell, de az már most is szinte biztos, hogy a huszonkét induló (pártok és pártszövetségek) közül mindössze nyolc fog bekerülni a belgrádi törvényhozásba.

Ezeknek a még nem végleges adatoknak az ismeretében Vojislav Kostunica volt szerb miniszterelnök és Tomislav Nikolic, a radikálisok vezetője elkezdte a tárgyalást egy esetleges kormányalakításról. Kostunica Szerbiai Demokrata Pártjának (DSS) szóvivője szerint a megbeszéléseket még folytatják, s lesznek tárgyalások a Szerbiai Szocialista Párt vezette hármas pártkoalícióval és a Bosnyák Lista az Európai Szandzsákért nevű tömörüléssel is, amelynek meghatározó ereje a DSS-hez közel álló, Sulejman Ugljanin vezette Demokratikus Akciópárt. Az általában jó előrejelzéseiről ismert CeSID (Központ a Szabad Választásokért és a Demokráciáért) becslése szerint ez a négy párt, illetve pártszövetség 129 helyet szerez a 250 tagú belgrádi parlamentben. Az máris biztosnak tűnik, hogy ezúttal a Slobodan Milosevic örökségétől szabadulni akaró szocialisták alkotják majd a mérleg nyelvét. Ők azt a lehetőséget sem zárták ki teljesen a választás előtt, hogy egy demokrata vezetésű kormányt támogassanak, de világossá tették, hogy a radikálisokhoz és a szerbiai demokratákhoz érzik közelebb magukat.

Ami a három párt alkotta Magyar Koalíció szereplését illeti, azt Pásztor István listavezető, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kielégítőnek nevezte annak ellenére, hogy az egyik legfontosabb célt ― az abszolút többség megszerzését a szabadkai helyhatóságban ― nem sikerült elérni. Szabadkán, Csókán és Adán a magyar pártok összefogásáé lesz a második legnagyobb képviselői csoport. Topolyán és Magyarkanizsán abszolút többséghez jutottak, Zentán, Kishegyesen és Óbecsén pedig övék a legnagyobb frakció. A vajdasági parlamentben, ahol eddig tizenkét, magyar pártokat képviselő volt, egyelőre hat biztos helye van a koalíciónak, ám ott a mandátumoknak csak a feléről, hatvanról született meg a döntés vasárnap a listás szavazás alapján. Hatvan további hely sorsa május 25-én dől el az egyéni jelöltek párharcában, s abban a versenyben még huszonhat magyar szerepel.

Olli Rehn, az EU bővítési biztosa hangsúlyozta: bízik benne, hogy ,,az új kormány folytatja az ország átalakítási terveinek megvalósítását, és tovább halad az EU felé vezető úton". Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter nyilatkozata szerint az eredmény világosan tükrözi, hogy Szerbia polgárainak többsége az Európához való közeledést akarja. A horvát elnök azt hangsúlyozta, hogy az Európa-barát erők szerbiai győzelme az egész Balkán stabilitásának jót tesz. Üdvözölték a szerb választók többségének ,,európai választását" a boszniai szerb vezetők is. A Szerbiától való függetlenségét alig három hónapja kikiáltó Koszovó miniszterelnöke úgy vélekedett: a Boris Tadic elnök vezette Nyugat-barát erők szerbiai győzelme stabilitást jelent a balkáni térség számára. Ugyanakkor óva intette Szerbiát a koszovói ügyekbe való beavatkozástól. ,,Azt üzenem Tadic elnöknek, hogy gondoljon többet Brüsszelre és a NATO-ra, és kevesebbet Koszovóra" ― nyilatkozta Hashim Thaci miniszterelnök.