Átalakuló európai identitás a migráció tükrében címmel tartottak gondolatébresztő beszélgetést a Bánffy Miklós-sátorban, és bár két meghívott hiányzott, a jelenlevők – Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója, Andrej Cus szlovén parlamenti képviselő és Faragó Csaba, az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének alelnöke – jó néhány kérdést felvetettek. Bent minden ülőhely elkelt, kintről is többen hallgatták az asztalnál ülőket.
Kezdetben arra keresték a választ, hogy van-e egyáltalán olyasmi, amit európai identitásnak lehet nevezni? Orbán Balázs szerint a politikusok feladata azoknak az értékeknek a meghatározása, amelyek összekötnek minket, de nem kell idealizálni: a második világháború után a különböző európai országok vezetői belátták, hogy együttműködésre van szükség bizonyos területeken, és nagyjából körvonalazódott az is, hogy mit lehet közösen megoldani és mit nem. A földrész országai – társadalmi, gazdasági, kulturális, munkaerő-piaci stb. téren – nagyon különbözőek, de egyfajta józan pragmatizmus, kritikai hozzáállás és kompromisszum-készség jellemzővé vált az európai emberre; most azonban mintha elvesznének ezek az amúgy jóval régebbi, a görög-római időkre visszanyúló szálak, és aki közös bevándorlási politikát sürget, az nem az Európai Unió túlélését, hanem összeomlását szorgalmazza.
A brexit után Európa elveszíti identitását, az emberek elfelejtik, mit jelent európainak lenni – véli Andrej Cus, aki szerint a közös Európa eszméje szabadságot, biztonságot, békét jelentett, de most egyik sem igaz, a tömeges, ellenőrizetlen migráció Európa iszlamizálódásához vezet. Az emberek félnek, nem érzik elég gyorsnak és hatékonynak az európai vezetők fellépését. Szlovéniába a volt közös Jugoszláviából telepedtek be több tízezren, de 26 év alatt sem sikerült őket integrálni, a saját nyelvüket beszélik, a saját vallásukat gyakorolják, gyakorlatilag párhuzamos társadalmat építettek ki, és a hatás minden téren érződik: az egészségügy, oktatás, gazdaság, szociális ellátás, szállítás, sport, kultúra is megváltozott az országban.
Az európai identitás kicsit erőltetett, nálunk érthetetlen, hogy a svédek miért veszik le a kereszteket a templomokról, hogy semlegesebbek legyenek; Kelet-Közép-Európában azonban a kommunizmus ugyanabba az irányba taszította az ott élőket, ezért ők jobban értik egymást, de vajmi kevés közösséget éreznek például a portugálokkal – jelentette ki Faragó Csaba, aki szerint lassan, megfontoltan kell haladni, mert ha vannak értékegybeesések a különböző európai kultúrák között – a kereszténység az egyik ilyen alap – , az még nem jelenti, hogy az egyik mindent átvesz a másiktól. Nem szabad erőszakkal, felülről kiszabott migrációs kvótákkal beavatkozni a történelembe, mert néhány év múlva már hiába gondoljuk másképp a dolgokat – figyelmeztetett. Azt is elmondta: az Egyesült Arab Emirátusokban és Dubajban is igen szigorúak a bevándorlási törvények, ők jobban védik értékeiket, mint az európaiak...
A továbbiakban az európai vezetők rövidlátásáról, az átlagos európai polgárok közös aggodalmairól, a visszaütő politikai korrektségről és a hirtelen tömeges migráció tudományosan igazolt negatív hatásainak semmibe vételéről volt szó, az pedig nyitott kérdés maradt, hogy csak felkészületlenséget látunk, vagy valaki tudatosan próbálja legyengíteni Európát?
