Az előző éveknél többen gyűltek össze szombaton Tusványos „főterén” meghallgatni a magyar miniszterelnök és Tőkés László előadását, mely a már szokott módon Németh Zsolt moderálásával zajlott.
Vállalni kell a harcot
Tőkés László a vendégek köszöntésével kezdte beszédét, majd szó szerint ismételte meg néhány évvel korábbi kérését: „vállaljanak védhatalmi státuszt a határon túli magyarok, Erdély iránt, mint ahogyan Ausztria tette ezt az olaszországi Dél-Tirol esetében”. A félreértések elkerülése végett magyarázattal is szolgált, a dél-tiroli EURAC Kisebbségi Jogok Intézetének két szakemberét idézte, akik nemrég újságírói kérdésre megerősítették, hogy „Ausztria mindig is védhatalom volt, és ez nagyon fontos a dél-tiroliak számára”. Két európai tagállamról van szó, és „Európai módra Románia és Magyarország is ezenképpen juthatna egyezségre a romániai, erdélyi, székelyföldi magyarság önrendelkezése  ügyé­ben” – hangsúlyozta.
Márton Áron erdélyi katolikus püspök kiállásával példázta, hogy miért fontos számunkra az autonómia és a védelem, a védhatalmi státusz és az önrendelkezés. A hetven évvel ezelőtti történéseket idézte fel, amikor „a berendezkedő kommunistabarát román hatalommal és magával a Román Kommunista Párttal kiegyező Magyar Népi Szövetség elárulta Erdélyt”, de akadtak olyan felelős egyházi és polgári vezetők, akik nem maradtak „tétlenek”, hanem Áron püspök köré tömörülve szembeszegültek a Népi Szövetség kapitulációjával, és memorandumot intéztek a párizsi békekonferenciához, melyben kérték: „Rólunk nélkülünk ne határozzanak, és ne akarják az erdélyi magyarságot keresztre feszíteni.”
Tőkés, hogy ne vádolhassák irredentizmussal, azt is leszögezte, „hogy a mostani, változott körülmények között mi nem határkérdésről, hanem autonómiáról beszélünk, nem területet, hanem közösségi jogokat kérünk és követelünk”. Elmondta, „ezen törekvésünk teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi normákkal, és megfelel azoknak a demokratikus autonómiaformáknak, melyek a világ és Európa számos országában közmegelégedésre működnek, és egyben a megbékélés és a stabilitás hordozói”, de azt is kiemelte: a felidézett történelmi példa másik nagy tanulsága, „hogy nemzeti közösségünk választott vezetőinek, szervezeteinek, pártjainak és szövetségeinek erkölcsi és politikai kötelességük a demokratikus népakarat képviselete, különös tekintettel a népek és nemzeti közösségek önrendelkezési jogának tiszteletben tartására”, majd Nehémiás próféta szavait idézve jogos önvédelemre buzdított: „Ne féljetek tőlük! A nagy és rettenetes Úrra emlékezzetek, és harcoljatok testvéritekért, fiaitokért, leányaitokért, feleségeitekért és házaitokért!” Mint fogalmazott, erre a „politikailag korrektnek” aligha mondható felszólításra kell hallgatnunk, és amikor és amennyiben szükséges, a konfliktust is vállalnunk kell, hogyha bőrünkről, létünkről, sorsunkról van szó. „A Gonosszal szemben nem gyakorolhatunk »konfliktuskerülő magatartást«, és kompromisszumot sem köthetünk vele – hanem csak egyet mondhatunk: Távozz tőlem, Sátán!” – hangsúlyozta Tőkés László.
Megbukott a vezető elit
Európában napról napra nő a félelem, elhatalmasodott az az érzés, hogy bizonytalan a jövő – jelentette ki Orbán Viktor, utalva az elmúlt időszak terrorcselekményeire, a migránsválságra, a brexitre. Megdőlt az a tézis, hogy ha egy fiatal rendesen elvégzi iskoláit, tiszteli a törvényeket, szüleit, becsületesen dolgozik, jobban élhet majd, mint elődei. Ez az amerikai, nyugat-európai vonzerő mára megrendült, új gazdasági versenytársak léptek színre – Kína, India –, átrajzolták a világ rendjét, és ezekhez a változásokhoz a Nyugat nem tudott alkalmazkodni. A gazdasági válságon túl azonban egy elitválság is jelentkezett, Európa jobb- és baloldali vezetői ugyanis 50–60 éven keresztül mindig ugyanazokból a körökből, ugyanazokból az iskolákból, ugyanabból az elitből jöttek, és ezt mindenki természetesnek tekintette, míg egymással versenyezve és egymást váltva képesek voltak garantálni Európa növekvő jólétét. Ez mára megkérdőjeleződött, és az elitválság napjainkra demokráciaválságba csapott át, az emberek tömegei mást akarnak, mint amit az elit kínál, így uralkodhatott el a bizonytalanság, a félelem, amely megöli a lelket, bezárkózásra kényszerít bennünket – fejtette ki Orbán Viktor. „A nagy dolgokhoz bátorság és nyitott szív szükséges” – mondotta. Tőkés László szavaira reflektálva hangsúlyozta, a bizonytalanságtól való félelmet kell elűznünk életünkből, a politikának erre kell válaszolnia.
Ehhez azonban az Európai Uniónak abba kell hagynia a denacionalizálást, a nemzeti szuverenitás visszaszorítása az európai jogkörök javára egyike a legnagyobb veszedelmeknek ma Európában. Be kell fejeznie a hamis önértékelést, hisz 10–15 éve az EU még valóban globális szereplő volt, ám a britek kilépése után regionális szereplővé vált, jó esetben a közvetlen környezetében történő dolgokat tudja befolyásolni, sokszor még azt sem, és véget kell vetni Európa idealizálásának is.
Felidézett néhány rossz döntést: helytelen volt megnövelni az Európai Parlament szerepét, elfogadni azt, hogy konszenzus helyett kétharmados többséggel döntsenek az uniós tagországok, akár a nemzeti létkérdésekről szóló ügyekben is, és bírálta azt a gyakorlatot is, hogy az Európai Bizottság „politikai bizottságként” működik, az állam- és kormányfők tanácsa helyett maga akar dönteni a politikai irányokról.
Terrorizmus, bevándorlás
Annak, hogy Európa jó válaszokat adjon a jelen nagy kihívásaira, vezetőinek el kellene fogadniuk a tényeket: a migráció veszélyt jelent, növeli a terrorizmust, megváltoztatja Európa arculatát, lerombolja a nemzeti kultúrákat. Orbán szerint ezt egy megrendelésükre 28 tagországban végzett közvélemény-kutatás is megerősíti, a megkérdezettek 65–68 százaléka így nyilatkozott. Donald Trump amerikai elnökjelölt terrormegfékező javaslatait idézte – maga sem gondolta volna néhány napja, hogy egyetérthet vele –, létre kell hozni a világ legjobb titkosszolgálatát és be kell fejezni a demokráciaexportot. „Ha továbbra is a stabilitás helyett a demokráciaépítést helyezzük előtérbe olyan térségekben, ahol ennek sikere rendkívül kétséges, akkor nem demokráciát fogunk építeni, hanem instabilitást fogunk okozni” – hangoztatta. Az előrejelzések azt mutatják, a következő években az igazi nyomás Afrika felől érkezik majd, ahol a következő 20–30 esztendőben a lakosság megduplázódik. Orbán Viktor szerint nem lassítani kell a migrációt, ahogy Brüsszel szeretné, hanem megállítani, akkor is, ha a kerítés „nem esztétikus”. Bármennyire is együtt érzünk velük és áldozatnak látjuk a migránsokat, a kerítésünknél meg kell őket állítani – hangsúlyozta.
A miniszterelnök úgy értékelte: Európa jelenlegi politikai vezetése megbukott, hiszen az EU elveszítette globális szerepét, és regionális szereplővé vált, nem képes megvédeni saját polgárait, saját külső határait. Kifejtette, szeptemberben a pozsonyi találkozón „nem szépségflastromokra, szerecsenmosdatásra van szükség, világosan ki kell mondani, a brüsszeli bürokraták jelentik Európa védelmének akadályát, nem az iszlám”. Alapvető változásokra van szükség – hangsúlyozta.
Előadása végén Orbán Viktor leszögezte: mindaz, amit kormánya 2010-ben Magyarországon elkezdett – a keresztény alapokra helyezett új alkotmány, a nemzetegyesítés politikája, a családpolitika –, egyetlen célt szolgált, amelyet az elmúlt időszak fejleményei igazolnak: „Mi azt akarjuk, hogy Magyarország egy biztos pont maradjon egy bizonytalan világban” – zárta tusnádfürdői előadását Orbán Viktor.
Európai hadsereget
A kérdésekre adott válaszok során Orbán kitért az ukrán helyzetre, amely véleménye szerint Európa lelkiismereti kérdése is, megbontották az ottani „rendet”, de a talpra állásban már nem segítenek, még a vízummentességet sem hajlandóak biztosítani az összeomlás szélén tántorgó országnak, nemhogy az új alapok kiépítését támogatnák. Magyarország elsősorban Kárpátalján igyekszik segíteni, és nemcsak az ott élő magyaroknak – fejtette ki Orbán Viktor.
Meglátása szerint a NATO nem elegendő Európa megvédésére – különösen a britek unióból való távozása után –, egységes, közös európai hadseregre lenne szükség. Úgy látja: egy európai hadseregnek két irányban kell megvédenie a kontinenst, kelet és dél felé, keleten Oroszországtól, délen pedig a migránsoktól. Szerinte részben éppen ennek a védelemnek a hiánya az oka, hogy a migránsok újra és újra nekifeszülnek, és az embercsempészek nekiindulnak Európának, mert ők is látják, hogy gyenge.