Pedig a terrorizmus elleni harcra nagyon felkészültek ám e veszélynek kitett országok. Megengedhetik maguknak, hiszen gazdag államok. Ha a francia elnök fodrászának – aki napestig fésülgeti – havi tízezer eurós fizetést ad, akkor terrorelhárításra hogyne költhetne eurómilliókat. Sajnos, nem mindig sikerül megakadályozni a tragédiát, mert ezek az elkövetők lassan tanulják az iszlám tanokat, de aztán hirtelen radikalizálódnak, lőnek, robbantanak vagy merényelnek.
A franciaországi, nizzai autós gyilkos is csak amikor reggel felébredt, a nemzeti ünnepen nézett bele a tükörbe és jött rá, hogy radikalizálódott. Nosza erre elindult ünnepelni, felpattant egy hűtőkocsi nyergébe, felhajtott a tengerparti sétányra, bele az ünneplő francia tömeg sűrűjébe. Éppen akkor, amikor az elnök arra számított, hogy visszavonja a tavaly novemberben meghirdetett rendkívüli állapotot. De ezekre, az ilyen bajt okozó gyilkosokra, sajnos, nem lehet számítani. Csak utólag lehet hatékonyan utcára rendelni a rendfeltartó szerveket, akár a tavaly novemberi párizsi lövöldözés után, a békés polgárok biztonságérzetét növelendő.
Most, amikor Münchenben az újabb terrorcselekmény történt, láthattuk, hogy a németek is utólag micsoda szervezettséggel léptek fel a merénylő ellen. Mozgásba lendült az egész terrorelhárító apparátus. És hamarosan el is kapták a tettest, aki ott, helyben öngyilkos lett.
Az a baj, hogy a titkosszolgálatok és a terrorelhárítók szervezettek és kiszámíthatók, míg az öngyilkos merénylők labilisak és kiszámíthatatlanok. Ha mondjuk tankokkal támadnának, akkor be lehetne vetni ellenük a tankelhárító gránátokat. Ha repülővel, akkor a légelhárítást. Sajnos, a terroristák által használt technika egyre változik. Amerikában még repülőgépekkel kezdték. Aztán Madridban vagy a londoni metróban bombákat robbantottak. Brüsszelben saját magukat robbantották fel. Párizsban tavaly lövöldöztek és robbantottak. Most legutóbb, pénteken egy merénylő Münchenben egy szál pisztollyal lövöldözött. Az ilyen cselekményekre a tűzszerészek, a kommandósok már fel vannak készítve. Sajnos, arra nem, hogy valaki teherautót használjon gyilkolásra. Ki gondolta volna a rendőri, katonai, vagy terrorelhárító vezérek közül, hogy egy fanatikus ilyesmire vetemedik? Ezért nem is tudtak hirtelenjében fellépni ellene. Ezért egy francia civilnek kellett puszta kézzel, motorkerékpárral megközelítenie a gyilkos sofőrt, akinél még pisztoly is volt, ami szerencsére nem sült el.
Németországban egy fiatalember hatlövetű konyhakéssel és baltával támadt egy vonat utasaira. Ilyesmire nincsenek felkészülve a terrorelhárítók. Valószínű, ezért nem tudták elfogni, hanem lelőtték annak rendje s módja szerint, mint egy kutyát, ami ellen a jogvédők erősen tiltakoztak, hiszen szegény alig sebesített meg súlyosan négy utast, a többit csak halálra rémítette.
A terroristák eszközökben nem válogatnak, és a gyilkos szerszám kezükben számtalan. Ahogy a szólás tartja: Ha Allah úgy akarja, a kapanyél is elsülhet. Hová jutunk, ha ez így megy tovább? Maholnap puszta kézzel állnak neki gyilkolni, amire az elhárítók nincsenek felkészülve.