Bartha Sándor (balra az első) egy termékbemutatón — kezében a legújabb fűtőanyag, a préselt szalma
Háromszéken majdmindenki számára ismerősen cseng az Erpék cég neve. Pékség és élelmiszerüzletek — vágná rá a tájékozott vásárló, ám azt talán kevesebben tudják, hogy az egykori baróti pékség privatizációja után alakult cég egy része az idők során gépiparivá vált, nemrég olyan, fűtésre használt kazánnal jelent meg a piacon, amely biorendszerű, és megfelel az unió környezetvédelmi előírásainak. Bartha Sándorral, az Erpék Co. és Erpék Ind. cég vezetőjével, egyik főrészvényesével e változásokat tekintettük át.
— Talán sokan elfelejtették már, honnan is indult az Erpék?
— A megyében a miénk volt az egyik első sikeres privatizáció, 1993. március elsején a baróti kenyérgyár negyvennyolc alkalmazottja részvénytársaságot alapított, s akkori jogszabály alapján átvettük a gyárat. Én akkor főgépész voltam a Mopacónál. Később malmot vásároltunk, majd — bizonyos adómentességeket, kedvezményeket kihasználva — kettéválasztottuk a céget. A gépipari tevékenység valójában 2000-ben indult, amikor a karbantartó műhelyből, amely addig is készített kenyérsütő kemencéket eladásra is, létrehoztuk az Erpék Industri nevű céget. Akkor már exportra is szállítottunk 5—12 négyzetméter felületű, gázzal és fűtőolajjal működő kemencéket.
— Ez tömör cégtörténetnek is beillik, de hogyan jöttek be a képbe a fával, illetve fahulladékkal működő biokazánok, illetve fűtőrendszerek?
— Mint sok mindent, ezt is a szükség diktálta, már ’93-ban kellett valamilyen megoldás, hogy a nagy csarnokokat olcsóbb eljárással fűtsük ki. Az évek során aztán nem csak házi használatra lett fontos az olcsó és környezetbarát fűtési rendszer, így a kemencék, illetve a kiegészítő felszerelések — szitagép, bevezető szerkezet stb. — mellett a gázkazánoknál sokkal olcsóbban üzemeltethető, üzemanyagként tulajdonképpen biotermékekkel, fahulladékokkal működő kazánokat fejlesztettünk ki.
— Ilyen hőforrásokat szerte a világon gyártanak, mi az újdonság az erpékes kazánokban?
— A megoldás világszerte ismert és használt, mi azonban egy sor olcsó technikai újdonságot alkalmaztunk, mely gyakorlatilag harmadára csökkenti a kazánok árát. Többéves munka eredménye ez, amelynek során több céggel is együttműködtünk, az automatizálási megoldások például a Help Kft. munkáját dicsérik. De most már elmondhatjuk, hogy 10—1000 KW teljesítményig minden igényt ki tudunk elégíteni, vagyis lakóháztól üvegházig a gázkazánnal azonos kényelmi feltételek mellett lehet működtetni a hőközpontjainkat. Idén immár kiállításokon is megjelentünk, bemutatókon veszünk részt, és mindenféle, csigával szállítható bioüzemanyaggal működtethető kazánt le tudunk gyártani. A siker titka abban rejlik, hogy a tűz menedzselésével, az ellenőrzött égetéssel magas hatásfokot lehet elérni, ami akár 15—20 százalékkal is meghaladhatja például a fát elgázosító kazánok hatásfokát.
— Ezek a kazánok, még ilyen megoldások mellett is drágábbak a gázasoknál. Hogyan lehet értékesíteni?
— Megrendelésre gyártunk, így mind a méret, mind az automatizálási szint egyénre szabható. Ezzel a megrendelő igényét maximálisan figyelembe tudjuk venni. Az igaz, hogy egy ilyen felszerelés drágább, mint a gázzal működők, de a befektetés nagyon hamar megtérül, nem beszélve a gázárak rohamos növekedéséről, na meg a környezetvédelmi szempontokról. Eddig mintegy nyolcvan kazánunk működik szerte az országban.
— Milyen további fejlesztéseket terveznek?
— A gyártási technológiát kell felújítanunk, mert a megrendelés, érdeklődés egyre nagyobb, s főleg csúcsszezonban nem tudunk eleget tenni ezeknek. Most például egy lézervezérlésű vágóeszközt szeretnénk valamilyen pályázat révén vásárolni. Aztán — mert a klienseknek sokszor az a gondjuk, hogyan állítsák elő a szükséges fűtőanyagot — most fahulladék-aprítót tervezünk. De európai újdonság a szalmakazán, amelyben általunk készített présgép állítja elő a szükséges üzemanyagot.
