Az igazgató elmondta, a 4.2-es intézkedés keretében az iratcsomókat október 31-ig lehet benyújtani, és két összetevőre lehet pályázni: az egyik a már meglevő feldolgozók fejlesztését, korszerűsítését szolgálja, a másik pedig a teljesen új feldolgozók létrehozását támogatja. A két célra idén 95 millió eurós keretösszeget állapítottak meg. Az intézkedés feltételei szerint az uniós vidékfejlesztési alapokból az összérték felét lehet megpályázni, vagyis 50 százalékos önrész szükséges. Pályázhatnak engedélyezett fizikai személyek, egyéni és családi vállalkozások, cégek, szövetkezetek és termelői csoportok is. A pályázat útján a teljesen új feldolgozók építése és felszerelése, a már működő feldolgozók korszerűsítése valósítható meg, de elszámolható például tejcsarnok építése és hűtőberendezéssel való felszerelése is, vagy a termékek, például a zöldségek, burgonya összegyűjtésére, válogatására és csomagolására szánt hűtőcsarnokok építése és felszerelése. Elszámolható ezen kívül az árusító üzletek felszerelése és számítógépes programok vásárlása, a végtermék reklámozása (honlap létrehozása a termékek népszerűsítésére, címkézése, a márkalevédés költségei) is.
Támogatják a nem mezőgazdasági vállalkozásokat
Szakál András felhívja az érdeklődők figyelmét, hogy július 28-tól pályázható a sokak által várt 6.2-es (Nem mezőgazdasági típusú aktivitások, szolgáltatások létrejöttének támogatása) és 6.4-es (Nem mezőgazdasági típusú szolgáltatások létrejöttének és fejlesztésének támogatása) intézkedés is. 
A 6.2 intézkedésnél a megpályázható támogatás értéke legtöbb 70 000 euró,  önrész nem szükséges. A támogatás célja a vidéken újszerűnek számító tevékenységek és szolgáltatások létrehozása, a hagyományos mesterségek megőrzése,  új munkahelyek teremtése. A támogatást a pályázó két részletben kapja meg, először 70 százalékát, majd az üzleti tervben vállaltak megvalósítása után a fennmaradó 30 százalékot. Magán(fizikai)személyek nem pályázhatnak, legkevesebb engedélyezett fizikai személynek kell lennie a pályázónak.
A 6.4-es intézkedésnél a pályázat értéke legtöbb 200 000 euró lehet, itt 30 százalékos önrész szükséges. Viszont, ha a pályázó mezőgazdasági tevékenységet folytat, és egy egészen új tevékenységet szeretne elindítani, mindössze 10 százalék önrész szükséges (a vissza nem térítendő uniós összeg a pályázat értékének 90 százaléka).
Rengeteg újszerű tevékenység létrehozása, illetve fejlesztése célozható meg a két intézkedés segítségével, kezdve a textilipartól, varrodák, hímző-, autószerelő műhelyek, pellet-, brikettgyártó üzemek, vasmegmunkáló, illetve kovácsműhelyek létrehozásától a bőrdíszművességig, papír-, fa-, gyapjú- és bőrfeldolgozásig, agroturisztikai, számítógépes, internetes szolgáltatások fejlesztéséig és egyebekig.
„Vagyis, csak jó ötlet kell hozzá, és életképes üzleti terv” – mondja az igazgató. Szakál András nem rejtette véka alá azt a tényt sem, hogy nagy versengésre lehet számítani, ezt a tavalyi példa is bizonyítja, amikor csak néhány hétig tartott ki a pályázható éves összeg. A pályázatokat pontozásos rendszer szerint bírálják el, de az ügynökség, annak érdekében, hogy elkerülje az esetleges csalásokat (nem jogosan járó pontszámot állapít meg magának a pályázó, a rendszer megengedi a túlpontozott pályázat feltöltését, és ezzel előnyt szerez a becsületes pályázóval szemben), most úgy állítja be a számítógépes rendszert, hogy az éves pályázható keretösszeg kétszeres értékében enged pályázatokat feltölteni, és nem csak plusz 20 százalékot, ahogy eddig. Sőt, a kiírástól számított első öt napon bármely értékben fel lehet tölteni pályázatot, csak ezután lép életbe a szigorítás,
Az igazgató tájékoztatója szerint a múlt hét csütörtökén kerültek fel az ügynökség honlapjára (www.afir.ro) a végleges eligazító füzetek mindkét intézkedésnél.