Az IKT cél vagy eszköz? – tette fel az indítókérdést a beszélgetést moderáló Szani Ferenc, az Informatika a Társadalomért Egyesület oktatási munkacsoport vezetője. A válaszadók leginkább eszközként határozták meg, ami megtanulható, használható, de legfőképpen nélkülözhetetlen egy olyan világban, amelyben az informatika szerves része az életünknek. Horváth Ádám, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének oktatási igazgatója szerint egy szervezet, vállalkozás esetében az információs technológiának segítenie kell abban, hogy az illető entitás hatékonyan valósítsa meg a célját. Azt is mondta, a munkavállalókat fel kell készíteni a váltásra, az oktatásban a korábbihoz képest más készségeket kell fejleszteni, ehhez új tartalmakra, új pedagógiai szemléletre van szükség. Magyarországon jelenleg négy-ötmillió munkavállalót tartanak nyilván, de csak százötvenezren élnek informatikából, és az egyetemeken is kevés informatikust képeznek, holott az infótechnológia behálózza az egész munkaerőpiacot – hangsúlyozta a szakember. A digitális tartalomfejlesztésnek nem abból kell állnia, hogy újabb és újabb ismerethordozókat állítanak elő, nem az analóg oktatási tartalmakat kell digitalizálni, és nem átadni kell az információt, hanem rávezetni a diákokat, hogy ők találják meg a válaszokat, megoldásokat – véli Horváth.
Rab Árpád, az Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpont kutatója megállapította: az IKT gyorsabban terjedt, mint a korábbi technológiák, minden nemzedék egyszerre ismerkedett vele, de a fiatalok már pályájuk elején találkoznak ezzel a kultúrával, illetve már az iskolában elsajátították az alapismereteket, az idősebb nemzedéknek menet közben kell váltania. Elveszítettük a lényeget, hogy mire kell a tanítás, nem azt tanítjuk, amire szükség van: vonzó tartalmakat és vonzó válaszokat – mondotta. Rab szerint az a jó oktatás, amely boldoggá teszi az embereket.
A keresés módszertanát kell tanítani, erre jók a számítógépes játékok, a hatékony nevelés érdekében pedig az informatikai rendszereket a szülőknek is ismerniük kell – állapította meg Damsa Andrei, a JátékosLét Kutatóközpont alapító vezetője. Fanici Mihály András, az Agrármarketing Centrum képviselője rámutatott, a szellemi tudásnak az alkotásra, az alkotói magatartás kialakítására kell hatnia.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok magyarországi biztosa arról a frusztráló helyzetről beszélt, amikor a diák többet tud, mint a tanár, márpedig az internetfüggő nemzedék esetében ez igencsak gyakori, szerinte a nemzedékek közötti ilyen irányú párbeszéd segíthetné az IKT-felhasználók körének bővítését. Elmondta, amikor a diákokat megkérdezték, segítenék-e a tanárokat a digitális technológia használatában, mindenki igennel válaszolt. Aáry nagy hibának tartja, hogy a rendszerváltás óta Magyarországon nem fogalmazták meg, mi a célja az oktatásnak. Régen a szocialista ember kinevelése volt a cél, de változtak az idők, élethosszig tartó tanulásra van szükség, az infótechnológiát pedig nem misztifikálni kell, hanem megtanulni és használni – fogalmazott.