Csak az alacsony jövedelműek számára tennék elérhetővé a továbbiakban az Első otthon kormányprogramot, amelyben jelenleg minden 35 évnél fiatalabb, lakással nem rendelkező személy részt vehet – ez a fejlesztési minisztérium által múlt héten közvitára bocsátott országos lakásstratégia egyik legfontosabb eleme.
A stratégia célja, hogy minden társadalmi réteg számára megfelelő lakhatási feltételeket teremtsenek, a célcsoportot elsősorban a rászorulók jelentik: árván felnövő fiatalok, egyedülállók, hátrányos szociális környezetből származók, társadalom peremére szorultak. A dokumentumban foglalt intézkedéseket 2020-ig kívánják megvalósítani. A hosszú távú terv kidolgozása során figyelembe vették a Világbank javaslatait is.
A leglényegesebb módosítás az Első otthon programot érintené. Ennek óriási előnye, hogy a lakást vásárolni óhajtó fiatalnak alig ötszázalékos önrészt kell felmutatnia, ráadásul az állam garanciát vállal a hitelre, így a kamatszint is alacsonyabb, mint a klasszikus jelzáloghiteleknél. Mindez különösen felértékelődött idén, amikor a hitelcseretörvény miatt a bankok többsége jelentősen megemelte a jelzáloghitel megítéléséhez szükséges önrész arányát, amely legtöbb pénzintézet esetében eléri as 30–35 százalékot. Az Első otthon programot meg kívánják őrizni, mert az utóbbi években gyakorlatilag ez tartotta életben az ingatlanpiacot – de még a hitelezési kedvet is –, a feltételeken azonban módosítanának oly módon, hogy csak az alacsonyabb jövedelműek élhessenek vele. Ugyancsak a rászorulókat hivatott segíteni az a javaslat, mely szerint az ingatlanfejlesztők csak akkor kapnának építkezési engedélyt, ha vállalnák, hogy a megépített lakások ötödét 50 ezer euró alatt bocsátják áruba. Áfakedvezményeket is biztosítanának, de csak azoknak, akik az országos átlagbér alatt keresnek és 86 ezer euró alatti ingatlant vásárolnak. Esetükben a jelenlegi húsz százalékról öt százalékra csökkenne az áfakulcs.
A további javaslatok között szerepel egyebek mellett, hogy az Országos Lakásügynökség tulajdonában levő úgynevezett ANL-tömbházakat ne lehessen többé megvásárolni, és 3–5 évre csökkentenék a kedvezményes albérletű állami lakásokban eltölthető időt is. Sokakat érintő, lényeges intézkedés az is, hogy lakbérpótlék jellegű kiegészítést kaphatnak azok a személyek, akik számára nem tudnak szociális bérlakást biztosítani.
Ugyanakkor könnyítenék az eljárást a lakatlan műemlék épületek állami felvásárlása esetén, ha az országos költségvetésből nem tudnak fedezetet biztosítani erre, az önkormányzatok számára tennék hozzáférhetőbbé az ingatlanokat.
